Sütiket használunk a weboldal működéséhez és — csak hozzájárulással — a látogatottság méréséhez és a hirdetéseink hatékonyságának méréséhez. A döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti-beállítások" linkjén. Adatkezelési tájékoztató
A weboldal alapműködéséhez kell (pl. ez a sütisáv, a saját CRM-chat). Nem kapcsolható ki.
Anonim(izált) látogatottsági adat (GA4), hogy lássuk, mely oldalak működnek jól.
Google Ads és Facebook — méri, mely hirdetés hoz megkeresést, és e szerint fejlesztjük a kampányt.
Az infrafűtés elektromos, sugárzó fűtés: a fűtőelem – fűtőfólia, infrapanel vagy sötétsugárzó – hosszú hullámú infravörös sugárzással közvetlenül a padlót, a falakat, a bútorokat és az embereket melegíti, a levegő csak tőlük melegszik.
Az infrafűtés olyan elektromos fűtés, amely a hőt túlnyomórészt sugárzással adja át. A fűtőelem felülete felmelegszik és infravörös sugárzást bocsát ki. Ezt a szoba padlója, falai, bútorai és a benne tartózkodók elnyelik, és maguk is felmelegszenek; a levegő tőlük, másodlagosan melegszik.
A fűtőelem lehet a burkolat alá rejtett fűtőfólia, a falra vagy mennyezetre szerelt, látható infrapanel, illetve kültérre a sötétsugárzó. Mindhárom árammal működik: nincs benne kazán, kémény, csőhálózat és mozgó alkatrész.
A cserépkályha és a búbos kemence is túlnyomórészt sugárzással fűtött — csak nem árammal, és nem lehetett helyiségenként szabályozni. Az infravörös sugárzást William Herschel írta le 1800-ban; fűtésre a második világháborúban kezdték használni, a bombázógépek fedélzetén melegítették vele a személyzetet. Ez volt a mai fűtő- és infrapanelek elődje. A történet részletesen: az infrafűtés története.
Infravörösnek a 780 nm és 1 mm közötti, szemmel nem látható sugárzást nevezzük. Ezen belül a hosszú hullámú (LWIR) tartomány 8–15 µm. A fűtőfólia ide sugároz: a Wien-féle eltolódási törvény szerint (λmax · T ≈ 2 898 µm·K) egy 40–45 °C-os felület sugárzásának csúcsa kb. 9,1–9,3 µm-nél van.
Ez ugyanaz a fajta hősugárzás, amelyet minden meleg felület kibocsát — a napsütötte fal vagy a cserépkályha is. Ezért érezzük a sugárzó fűtés melegét a Nap vagy a kályha melegéhez hasonlónak.
Hővezetéssel az érintkező részecskék között, hőáramlással a felmelegedett levegő mozgásával, hősugárzással pedig elektromágneses sugárzásként, közvetítő közeg nélkül. Minden fűtés mind a hárommal ad le hőt, csak más arányban: a melegvizes padlófűtésnél a hővezetés, a radiátornál a hőáramlás, az infrafűtésnél a sugárzás a meghatározó.
A hő az anyagon belül adódik tovább, szemcséről szemcsére — nem mozog se levegő, se sugár. Lassú, de biztos: felülről lefelé is, alulról felfelé is működik.
A melegvizes padlófűtés ezzel dolgozik: a csőben folyó víz a betont, a beton a burkolatot melegíti fel.
A felmelegedett levegő körbejár: felszáll, a mennyezet alatt szétterül, a hideg falnál lehűlve visszahull. A meleg fent gyűlik, a lábunknál hűvös marad — és a levegővel együtt a por is kering.
A radiátoros és a légfűtéses rendszerek főként ezzel dolgoznak.
A hő egyenes vonalban halad, mint a napsugár, és nem a levegőt melegíti, hanem azt a felületet, amelyet elér: a falat, a bútort, a bőrét. A levegő nyugton marad, a port nem kavarja fel semmi.
Az infrafűtésnél a meleg felület — padló, mennyezet, panel — sugároz a térbe.
Forrás:9
Az infravörös sugárzás a napsugárzás meleget adó tartománya. Ezért érzi melegnek a bőrét a napon, miközben a levegő hideg.
A szél hűvös, a levegő hűvös — a bőrén mégis meleg van. Amint egy felhő a nap elé úszik, abban a pillanatban vége. Nem a levegő hűlt le: a sugárzás állt el.
A sugárzó meleg a bőrét éri el, nem a levegőt melegíti.
Mínusz van, a hó nem olvad el a lába alatt, a napnak fordított arca mégis szinte éget. Ugyanabban a levegőben árnyékban azonnal dideregne.
A hőérzetet nem csak a levegő hőmérséklete adja.
A tűz rég kialudt, a kályha oldala mégis árasztja a meleget órákkal később is. Nem fúj, nem zúg, nem kavarja a port — csak van.
A felmelegített tömeg a saját felületéről sugároz tovább.
Elöl majdnem forró, hátul dideregni kezd — ugyanabban a másodpercben, ugyanabban a levegőben. Aki hátrébb ül, az azonnal kevesebbet kap belőle.
A kis felületű, forró sugárzó irányfüggő: közel erős, távolabb gyenge.
Az infrafűtés ugyanezt csinálja, csak nem egy pontból és nem forrón: a teljes padló-, mennyezet- vagy falfelület sugároz, alacsony hőmérsékleten, egyenletesen.
Infravörösnek a 780 nm és 1 mm közötti, szemmel nem látható sugárzást nevezzük. A nevét onnan kapta, hogy a látható fény sorában a vörös alatt kezdődik. A fűtésben a hosszú hullámú, 8–15 µm közötti tartomány használható.
A Nap sugárzása 502 nm-nél tetőzik — még a látható fényben.
A fűtőfólia és a felületfűtés kb. 9,3–9,9 µm-nél — mélyen az IR-C-ben, a hosszúhullámú végén.
Burkolatfelület, 20–28 °C — alatta aljzat, fűtőfólia és hőszigetelés
A fűtőfólia nem közvetlenül minket melegít: a fölötte lévő aljzatot és burkolatot fűti fel, és a teljes padló- vagy mennyezetfelület lesz a sugárzó, jellemzően 20–28 °C-kal. Ez hosszúhullámú IR-C: egyenletes, minden irányból érkezik, nem vakít, nem perzsel, és a port sem pörköli meg.
Infrapanel, akár 80–90 °C — falra vagy mennyezetre szerelt, tenyérnyi sugárzó felület
Ugyanannyi hőt egy tenyérnyi felület csak úgy tud leadni, ha forró: a panel felülete a mi tapasztalatunk szerint akár 80–90 °C is lehet. Ezért irányfüggő — szemből erős, oldalról alig érezni —, és ezért kell köré szabad tér. Cserébe utólag, bontás nélkül felszerelhető. A kettő együtt adja ki a különbséget: ugyanaz a hosszúhullámú infra, nagyon más felülettel és hőfokkal.
Az infrafűtés hősugárzása nem ionizáló sugárzás: ugyanaz a fajta, amit minden meleg felület kibocsát — a napsütötte fal, a cserépkályha és maga az emberi test is.
Az elektromos fűtéssel kapcsolatos valódi kérdés nem a hősugárzás, hanem az elektromos és a mágneses tér. Erre nem véleménnyel, hanem saját méréssel válaszolunk.
A hőérzetünket nem csak a levegő hőmérséklete adja. A hőkomfort-szabványok (ASHRAE 55, ISO 7730) az úgynevezett operatív hőmérséklettel számolnak. Ez nyugodt, ülő tevékenységnél és kis légmozgásnál nagyjából a levegő hőmérsékletének és a környező felületek átlagos sugárzási hőmérsékletének a középértéke.
Ha tehát a padló, a fal vagy a mennyezet melegebb, ugyanazt a hőérzetet alacsonyabb léghőmérsékleten kapjuk meg. Hideg falú szobában a fordítottját érezzük: a termosztát szerint meleg van, mégis fázunk.
Tapasztalatunk szerint infrafűtésnél a termosztát azonos hőérzet mellett 2–3 °C-kal alacsonyabbra állítható, mint levegőt melegítő fűtésnél. Hogy ez miért számít: az ista tájékoztatója szerint mindössze egy fokkal alacsonyabb hőmérséklet legalább 6%-kal csökkentheti a fűtésköltséget.
A fűtőfólia nem kelt légmozgást, így nem kavarja fel a port, és nem szárítja a levegőt, mert nem a levegőt melegíti.
20–21 °C 20–21 °C 20–21 °C Mindhárom sugárzással fűt, de másképp néz ki, máshová kerül és mást tud. Először ismerje fel őket, utána jön a részletes összevetés.
Fekete, hajlékony film tekercsben. 0,4 mm vastag, 50 cm széles, a két szélén érintkezősávval. A burkolat, a gipszkarton mennyezet vagy fal mögé kerül, és beépítés után nem látszik.
Részletek →
Sík, keret nélküli tábla a falon vagy a mennyezeten. Jellemzően fehér, üveg vagy tükrös kivitelben is kapható. Látszik, viszont utólag, bontás nélkül felszerelhető.
Részletek →
Hosszúkás, bordázott fémház. Teraszra, vendéglátóhely kültéri részére és nagy légterű csarnokba való: a levegő helyett közvetlenül az alatta lévőket melegíti.
Részletek →A fűtőpanel (elektromos radiátor) nem tartozik ide: az a levegőt melegíti fel és keringeti.
| Fűtőfólia | Infrapanel | Sötétsugárzó | |
|---|---|---|---|
| Hol van? | A padlóburkolat, a gipszkarton mennyezet vagy fal mögött, láthatatlanul | Falra vagy mennyezetre szerelt, látható panel | Falra vagy mennyezetre szerelt sugárzó, teraszon vagy nagy légterű csarnokban |
| Beépítés | Burkolás vagy gipszkartonozás előtt, rétegrenddel | Utólag is egyszerűen felszerelhető | Egyszerűen felszerelhető, különösebb előkészület nélkül |
| Jellemző szerep | Egész lakás vagy ház fűtése, helyiségenkénti szabályozással | Önálló fűtésként is használható, de inkább kiegészítő fűtésnek javasolt (pl. fürdőszoba — tükrös változat is van) | Kültéri teraszfűtés, ipari létesítmény |
| Mikor válassza? | Egész lakás vagy ház láthatatlan fő fűtésének, felújításnál vagy új építésnél | Egy-egy helyiség fűtésére, utólag, bontás nélkül | Kültérre és nagy légterű csarnokba, ahol a levegőt fűteni felesleges |
| Teljesítmény | 110, 220 vagy 400 W/m² (4. generációs fűtőfólia) | Típusonként, méretenként eltérő | Típusonként eltérő |
| Tovább | Padlófűtés, mennyezetfűtés, falfűtés | Infrapanel | Teraszfűtés, sötétsugárzó |
A két gyakran összekevert termékről: fűtőpanel vagy infrapanel? és mi a különbség az infrapanel és a fűtőfilm között?
Az infrapanel falra vagy mennyezetre szerelt, látható sugárzó fűtőtest — az infrafűtés legrégebbi és legelterjedtebb változata. Utólag, bontás nélkül felszerelhető, ezért meglévő lakásban ez a legegyszerűbb megoldás.
Különböző teljesítményben, méretben és kivitelben kapható; fürdőszobába tükrös változat is létezik. A teljesítményt a helyiség légtérfogatához és hőveszteségéhez kell választani. Önálló fűtésként is használható, de jellemzően kiegészítő fűtésnek javasoljuk.
Hol jön jól? Fürdőszobában, irodában, gyerekszobában, és nagy légterű közösségi térben — például templomban —, ahol a teljes légteret felmelegíteni pazarlás lenne.
Méretezés kalkulátorral: infrapanel. A kínálat: webáruházunk.
A fűtőfólia vékony, rugalmas fűtőelem, amely a padlóburkolat, a gipszkarton mennyezet vagy fal mögé kerül, és láthatatlan marad. Műanyag fóliába zárt szénpaszta-csíkokból áll, amelyeket a két szélén futó rézsáv lát el árammal.
A fűtőfólia és a fűtőfilm ugyanaz a termék. A két szó csak forgalmazói megkülönböztetés — műszakilag nincs köztük különbség.
A mai, 4. generációs fűtőfólia 50 cm széles, 0,4 mm vastag, és három teljesítményszinten kapható: 110, 220 vagy 400 W/m². A hőtükörrel és a párazáró fóliával együtt a teljes fűtésrendszer mindössze 6 mm. A teljesítményt mindig az épület hővesztesége határozza meg, nem az alapterület. Fürdőszobába is való: a 4. generációs fűtőfólia IP67-es védettségű.
Részletek: a 4. generációs fűtőfólia, elektromos padlófűtés, kivitelezés az egész országban.
Kültérre és nagy légterű csarnokba a sötétsugárzó való. Falra vagy mennyezetre szerelhető, különösebb előkészület nélkül, és a levegő helyett közvetlenül az alatta tartózkodókat melegíti — ezért hat a szabadban is, ahol a felmelegített levegő azonnal elszállna.
Teraszon, vendéglátóhely kültéri részén, ipari csarnokban és fóliasátorban egyaránt használható, sokféle teljesítményben. Nagy légterű csarnokban gyakran gazdaságosabb csak az ott dolgozókat fűteni, mint a teljes légteret felmelegíteni.
Tovább: teraszfűtés, sötétsugárzó, fóliasátor fűtése, webáruház.
A fűtőpanel (elektromos konvektor) nem infrafűtés: a levegőt melegíti fel, és azt keringeti a helyiségben. Az árak és a teljesítmények hasonlósága miatt gyakran keverik össze az infrapanellel, de a kettő másképp ad le hőt, és másképp is kell tervezni: az infrapanel helyét szabadon meg lehet találni, a fűtőpanelnél kevesebb a lehetőség.
Tovább: fűtőpanel, fűtőpanel vagy infrapanel?, mi a különbség az infrapanel és a fűtőfilm között?, elektromos fűtés.
A fűtőfólia-generációk abban különböznek, hogyan oldották meg a szénpaszta és a rézsáv érintkezését, és hogy a fűtőfólia szabályozza-e magát. A 2015 előtt gyártott fűtőfóliáknál mindkettő gyenge pont volt.
A 3. generáció hozta az önszabályozást (PTC) és a hálós érintkezést; a 4. generációnál a szénpaszta felülete nagyobb, és a szélén teljes szélességű érintkezősáv köti össze a szénpasztát a rézcsíkkal. A 3. és a 4. generáció is önszabályozó.
A 4. generációs fűtőfólián ez olvasható: 4th GENERATION PTC PREMIUM HEATING FILM, SwissWarm, Fűtőfólia. Részletek: 4. generációs fűtőfólia, 3. generációs fűtőfólia.
A képek saját helyszíni ellenőrzéseinken készültek, 2015 előtt gyártott vagy gyenge minőségű fűtőfilmekről. Ezért érdemes megkérdezni, pontosan milyen terméket épít be a kivitelező.
A rézsáv és a szénpaszta érintkezésénél keletkezett kisülés a fűtőfólia adott szakaszát tönkretette.
A hiba a burkolat alatt keletkezett — a javításhoz fel kellett bontani a padlót.
Bútorral letakart, önszabályozás nélküli fűtőfóliánál a hő nem tudott távozni.
Ugyanaz a hiba falfűtésnél: a kibontás a burkolat bontásával jár.
A PET-hordozó gyengébb minősége miatt a fűtőfilm már szerelés közben is sérülhetett.
Kívülről alig különbözik a maitól. A különbség az érintkezésben és az önszabályozásban van.
Az önszabályozás azt jelenti, hogy a fűtőfólia magától visszaveszi a teljesítményét ott, ahol a hő nem tud távozni. A szénpaszta ellenállása a hőmérséklettel nő (PTC, pozitív hőmérsékleti együttható), a nagyobb ellenállás pedig kisebb teljesítményt jelent.
Miért? A fűtőréteg szénpasztájának az ellenállása a hőmérséklettel együtt nő (ez a PTC-viselkedés), ezért a melegedő szakaszon kevesebb áram folyik át. Csak ott, ahol melegszik — a szabad felület teljesítménye nem változik.
Nem kell légrést hagyni a bútorok alatt.
Miért? Az ilyen fűtőfólia vagy fűtőkábel teljesítménye nem függ attól, hogy mi van fölötte. Ha a keletkező hőt semmi nem viszi el, az megreked a letakart szakaszon: a burkolat és a bútor is túlhevülhet, a padlóburkolat élettartama pedig csökken. Saját tapasztalatunk szerint szélsőséges esetben ez balesetet is okozhat — ezért kérdezze meg mindig, hogy önszabályozó-e a termék.
Ezért kellett a bútorok alatt 4–5 cm légrést hagyni.
Négy kérdés, amiből kiderül, milyen terméket kínálnak Önnek. A negyedikre kérjen fényképet is.
Ha nem, a bútorok helyét előre meg kell tervezni, és légrést kell hagyni alattuk.
A teljes szélességű érintkezősáv az, ami a kisülést kizárja.
Nálunk 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.
Kérjen fényképet magáról a fűtőfóliáról, és nézze meg, mi van ráírva. A 4. generációs fűtőfólián ez olvasható: 4th GENERATION PTC PREMIUM HEATING FILM, SwissWarm, Fűtőfólia. Ha a fotón nincs rajta a 4. generációs megjelölés és a SwissWarm logó, akkor nem ezt a terméket kapja. Részletek: 4. generációs fűtőfólia.
A generációk közti különbség röviden.
| Szempont | 1–2. generáció | 3. generáció | 4. generáció |
|---|---|---|---|
| Érintkezés (rézsáv – szénpaszta) | Gyenge, sérülékeny pont; kisülés keletkezhetett | Hálós megoldás | Teljes szélességű érintkezősáv |
| Önszabályozás (PTC) | Nincs | Van: takart részen kb. 25%-kal kisebb teljesítmény | Van |
| Fűtőfelület | Korábbi kialakítás | Korábbi kialakítás | Megnövelt szénpaszta-felület |
| Bútor a fűtött padlón | Légrést kellett hagyni alatta | A fűtőfólia visszaveszi a teljesítményt | A fűtőfólia visszaveszi a teljesítményt |
| Jótállás | — | 10 év garancia | 15,5 év, ha a kivitelezést mi végezzük |
A 3. generációs termékre a 10 év garancia vonatkozik; a 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára jár, ha a kivitelezést mi végezzük.
Forrás:32
Az önszabályozó fűtőfólia három okból fogyaszt kevesebbet, mint egy régebbi fűtőfilm. Nem fűt oda, ahol a hő nem tud távozni; alacsonyabb léghőmérsékleten is ugyanazt a hőérzetet adja; és helyiségenként, órára pontosan szabályozható.
A letakart részen a fűtőfólia kb. 25%-kal kisebb teljesítménnyel dolgozik. Egy régebbi, nem önszabályozó fűtőfilmnél ez az energia elveszett: ott csak a burkolatot melegítette — és hosszú távon tönkre is tette.
Sugárzó fűtésnél tapasztalatunk szerint a termosztát azonos komfort mellett 2–3 °C-kal lejjebb állítható. Az ista tájékoztatója szerint minden 1 °C legalább 6% fűtésköltséget jelent. Miért van ez így: a hőérzet és az operatív hőmérséklet.
Minden helyiség vagy fűtési kör saját termosztátot és külön betáplálást kap, ezért a ritkán használt szobát nem kell fűteni, a hálószoba lehet hűvösebb, a fürdőszoba melegebb. Termosztátok és vezérlés.
Konkrét megtakarítási arányt más fűtési módhoz képest itt szándékosan nem írunk: az az épülettől és az aktuális energiaáraktól függ. A számokat lent, a költség szakaszban és az összevető táblázatban találja.
A 4. generációs fűtőfóliás rendszer ára 2026-ban bruttó 11 250–18 000 Ft/m² a kivitelezéssel együtt, a fűtendő alapterületre számolva. A három csomag (Lite, Standard, Prémium) a fűtőfóliával fedett hányadban és a vezérlésben tér el. Egy 100 m²-es fűtendő alapterületnél ez 1 125 000–1 800 000 Ft. A pontos árat a helyszíni felmérés után adjuk meg; a helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes.
Nem része az árnak a kötő- és termosztátdobozok kialakítása, a burkolás, az érintésvédelmi felülvizsgálat (kötelező, a vevőt terheli), és ha 32 A-nél nagyobb csatlakozás kell, a hálózati teljesítménybővítés.
Az infrafűtés a felvett áramot teljes egészében hővé alakítja, ezért 1 kWh hő ugyanannyiba kerül, mint 1 kWh áram. 2026 szeptemberében a lakossági áram évi 2 523 kWh-ig (havonta kb. 210 kWh-ig) 36,386 Ft/kWh, felette 70,104 Ft/kWh — és a keretbe a háztartás teljes fogyasztása beleszámít, nem csak a fűtés.
Egy négyzetméter fűtőfólia teljes teljesítményen óránként 0,11 kWh-t (110 W/m²) vagy 0,22 kWh-t (220 W/m²) vesz fel. A termosztát viszont a beállított hőfok elérése után lekapcsol, ezért a havi számlát nem a beépített watt, hanem az épület hővesztesége és a használat határozza meg.
Egy példa a nagyságrendhez, a fogyasztás-kalkulátorunk feltevésével (közepes szigetelés, 75 kWh/m²/év): egy 100 m²-es ház évi fűtési igénye 7 500 kWh. A keret feletti áron ez évi kb. 525 800 Ft, hét hónapos fűtési szezonra elosztva havonta kb. 75 100 Ft. Ami a 2 523 kWh-s keretből a háztartás egyéb fogyasztása mellett a fűtésre jut, az nagyjából feleannyiba kerül. Ez feltevésből számolt példa, nem mért adat.
A saját házára a kalkulátorral számolhat; valós ingatlanok fogyasztását a mennyit fogyaszt az infrafűtés cikkünk mutatja be.
Napelemmel kombinálható, de nulla forintos fűtést nem ígérünk. 2024. január 1. óta az új háztartási napelemes rendszerek bruttó elszámolásúak: a hálózatba táplált és a vételezett áramot külön számolják el. Szaldó elszámolásban csak a 2023 szeptemberéig igényelt, legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe helyezett rendszerek maradhatnak, legfeljebb 10 évig. A napelem tehát a fűtés áramköltségét csökkentheti, de nem nullázza. Részletesen: napelemes fűtés — mítosz vagy valós megtakarítás?
Hogy az infrafűtés hogyan viszonyul a többi fűtési módhoz, az az épülettől, a meglévő rendszertől és az aktuális energiaáraktól függ — ezt külön oldalakon, feltevésenként számoljuk végig: hőszivattyú vagy infrafűtés, elektromos fűtési módok, az infrafűtés hátrányai.
Mennyibe kerül egy négyzetméter fűtőfólia egy óra folyamatos, teljes teljesítményű működése?
| Fűtőfólia | Felvett energia | Keretben (36,386 Ft/kWh) | Keret felett (70,104 Ft/kWh) |
|---|---|---|---|
| 110 W/m² | 0,11 kWh | kb. 4,0 Ft | kb. 7,7 Ft |
| 220 W/m² | 0,22 kWh | kb. 8,0 Ft | kb. 15,4 Ft |
A termosztát szakaszosan kapcsol, ezért egy órára átlagolva a valós fogyasztás ennél kisebb.
Forrás:14
Ugyanaz a hat szempont, amit a felmérésen is végigveszünk, plusz három, amit a döntés előtt érdemes tudni. Az üzemeltetési költséget nem hasonlítjuk össze itt: az az épülettől és az aktuális energiaáraktól függ, ezért külön oldalon számoljuk végig.
| Szempont | Infrafűtés (fűtőfólia) | Gázkazán + radiátor | Hőszivattyú | Elektromos radiátor |
|---|---|---|---|---|
| Telepítési bonyolultság | Egyszerű, nincs csőhálózat | Összetett, csőhálózat kell | Közepes–összetett, gépészeti tervezéssel | Egyszerű |
| Karbantartás | Nincs mozgó alkatrész, éves szerviz nélkül | Éves karbantartás, kéményseprés | Időszakos szakszerviz | Nincs |
| Porkeringés | Nincs: sugárzással fűt | Magas: a levegőt melegíti és keringeti | Hőleadótól függ; padlófűtéssel kicsi | Magas |
| Helyiségenkénti szabályozás | Könnyű, szobánként külön termosztáttal | Nehezebb és drágább | Lehetséges | Könnyű |
| Beruházási költség | Alacsony–közepes | Közepes–magas | Magas | Alacsony |
| Üzemeltetési költség | Az áramártól függ | A gázártól függ | A legalacsonyabb, ha a SCOP magas | Az áramártól függ |
| Helyigény | Nincs: a burkolat alatt van | Kazánhely, kémény, csőhálózat | Kültéri egység és puffertartály | A fűtőtest a falon |
| Hűtés, használati melegvíz | Egyiket sem adja | Melegvizet igen, hűtést nem | Sok típus mindkettőt tudja | Egyiket sem |
A táblázat a rendszerek működését és igényeit veti össze, nem árajánlat. A költségekről feltevésenként: hőszivattyú vagy infrafűtés — 2026-os költség-összehasonlítás, elektromos fűtés, infrafűtés és klímás levegőfűtés. A saját házára a fogyasztás-kalkulátorral számolhat.
Forrás:21
A fenti méretezési szabályokkal: fűtőfólia-teljesítmény, fűtőfólia-mennyiség és a várható éves fogyasztás a szigetelés szerint. Az eredmény becslés, nem árajánlat.
Méretezési útmutató
| Szigetelés | Javasolt fűtőfólia × fedés | Beépítve, alapterületre | Esettanulmányainkban (tervezett) |
|---|---|---|---|
| Jó | 110 W/m² × 60–70% | 66–77 W/m² | 49–76 W/m² |
| Közepes | 110 W/m² × 70–90% | 77–99 W/m² | 76–83 W/m² |
| Felújított régi ház | 150 W/m² × 70–90% | 105–135 W/m² | 116–120 W/m² |
| Szigeteletlen | 220 W/m² × 60–70% | 132–154 W/m² | nincs esettanulmány |
Becslés, nem ajánlat. A pontos teljesítményt és fogyasztást a helyszíni felmérés adja meg — a felmérés vásárlás esetén ingyenes.
Fogyasztás: a cég tíz esettanulmányának tervezett értékeiből. Az éves fűtési áramfogyasztás = a szigetelési kategória jellemző értéke (kWh/m²/év) × alapterület. A jellemző érték a kategóriába tartozó esettanulmányok várható fajlagos fogyasztásának mediánja, a tartomány ennek ±10%-a. Ezek a műszaki javaslatban tervezett, várható értékek — mért fogyasztási adatunk ezekről a házakról nincs, ezért a tartomány a tervezett értékek szóródását jelzi, nem mérési pontosságot. A közvetlen elektromos fűtés 1 kWh áramból 1 kWh hőt ad, így ez az áramfogyasztás is.
| Ház | Szigetelés | Hőveszteség | Várható fogyasztás | kWh/m²/év |
|---|---|---|---|---|
| Nyaraló, 158 m² | Jó | 35 W/m² | 5 200–5 700 kWh | 34,5 |
| Új családi ház, 121 m² | Jó | 40 W/m² | 4 530 kWh | 37,4 |
| Új ház, 190 m² | Jó | 40 W/m² | 7 305 kWh | 38,4 |
| Új építésű családi ház, 218 m² | Jó | 41 W/m² | 5 700 kWh | 26,1 |
| Nyaraló (betonrétegbe, vinyl), 123 m² | Jó | 45 W/m² | 5 104 kWh | 41,5 |
| Új bérház, 385 m² | Közepes | 50 W/m² | 18 018 kWh | 46,8 |
| Konténerház, 130 m² | Közepes | 55 W/m² | 7 057 kWh | 54,3 |
| Felújított ház, 79 m² | Felújított régi ház | 75 W/m² | 5 546 kWh | 70,2 |
| Régi ház felújítása (földszint), 75 m² — kiegészítő fűtésként kandalló is fűt, ezért a jellemző értékbe nem számítjuk | Felújított régi ház | 80 W/m² | 3 740 kWh | 49,9 |
| Családi ház felújítása, 141 m² | Felújított régi ház | 80 W/m² | 10 560 kWh | 74,9 |
Az esettanulmányokat a fogyasztási oldalon házanként közöltük (2022). A tervezés évét és éghajlati feltevését nem rögzítettük, ezért foknappal nem normalizálunk — az értékeket átlagos évnek tekintjük.
Szigeteletlen ház: erre nincs esettanulmányunk. A felújított házak jellemző értékét a BME magyar lakóépület-tipológiájának aránya szerint vetítjük: az 1990 előtti családi házak „meglévő állapot” / „általános felújítás” fűtési energiaigényének mediánja 2,22. Ezért itt a tartomány ±20%.
Ellenőrző keret (TABULA/EPISCOPE, BME 2014): esettanulmányaink tervezett fajlagos fogyasztása a tipológia azonos típusának 0,51 / 0,48 / 0,56-szorosa (jó: SFH.05 új ház 73,3; közepes: SFH.04 1990–2005 meglévő állapot 105,1; felújított: SFH.01 általános felújítás 130,7 kWh/m²/év), a kategóriák sorrendje és aránya egyezik. A tipológia a teljes lakás folyamatos fűtésével számol; az esettanulmányok helyiségenkénti, termosztátos szabályozással terveztek.
Évjárat: egy enyhe évben (2024: 2 292 foknap) kb. 10%-kal kevesebb, egy hideg évben (2021: 2 809) kb. 10%-kal több a fogyasztás, mint a 2016–2025 közötti átlagos évben (2 543 foknap, Eurostat). A havi bontás a havi átlagos foknap arányában készül. Áramár: MVM Next, 2026. szeptember; napelemmel nem számolunk. A sugárzó fűtés alacsonyabb levegő-hőmérsékletéből külön megtakarítást nem számolunk.
A szigetelés becslése az építési évből. A BME magyar lakóépület-tipológiája (TABULA/EPISCOPE, 2014) öt építési korszakra adja meg egy jellemző családi ház fűtési nettó energiaigényét, meglévő állapotban, „általános felújítás” (kb. 5 cm homlokzati és 10–12 cm födémszigetelés, kétrétegű low-e ablak) és „mélyfelújítás” (16–20 cm homlokzat, 24–28 cm födém, háromrétegű ablak) után. A három kérdésből elemenként a rétegvastagsághoz legközelebbi változatot vesszük; a ház szintje az, amelyet a homlokzat, az ablakok és a födém közül legalább kettő elér (a három mediánja) — ez a mi egyszerűsítő feltevésünk. A kapott kWh/m²/év érték arra a kategóriára mutat, amelynek a tipológiai horgonya arányban a legközelebb van (jó 73,3, közepes 105,1, felújított régi ház 130,7, szigeteletlen 290,7; határok: 87,8 / 117,2 / 194,9 kWh/m²/év). A 2006 után épült házaknál a tipológia változataihoz nincs évszám: ott a követelmények bevezetési éve dönt — 7/2006. TNM rendelet (2006), közel nulla energiaigény 2021-től, 2023. november 1-jétől a 9/2023. ÉKM rendelet 2. melléklete; mindkét korszak „jó”. A mélyfelújítás rétegei nagyjából a 9/2023. ÉKM rendelet elemi követelményeinek felelnek meg (homlokzati fal U ≤ 0,24, padlásfödém 0,17, fa vagy PVC ablak 1,1 W/m²K). Ha tudja a szigetelés állapotát, a „Tudom a szigetelés állapotát” kapcsolóval közvetlenül is választhat.
| Épült | Típus | meglévő állapot | általános felújítás | mélyfelújítás |
|---|---|---|---|---|
| 1944 előtt | SFH.01 | 290,7 — Szigeteletlen | 130,7 — Felújított régi ház | 94,1 — Közepes |
| 1945–1979 | SFH.02 | 283,9 — Szigeteletlen | 133,2 — Felújított régi ház | 89,5 — Közepes |
| 1980–1989 | SFH.03 | 212,4 — Szigeteletlen | 93 — Közepes | 54,6 — Jó |
| 1990–2005 | SFH.04 | 105,1 — Közepes | 68,7 — Jó | 49,7 — Jó |
| 2006–2020 | SFH.05 | 73,3 — Jó (a 7/2006. TNM rendelet követelménye („jelenlegi követelmény” változat)) | ||
| 2021 vagy később | SFH.05 | 41,2 — Jó (közel nulla energiaigényű épület: 2021-től kötelező, 2023. november 1-jétől a 9/2023. ÉKM rendelet 2. melléklete szerint) | ||
Használati mód. Az esettanulmányok állandóan lakott, folyamatosan fűtött házak. Télen temperált nyaralónál a hőveszteség a belső és a külső hőmérséklet különbségével arányos, ezért a fűtési foknapot a temperálási hőfokra számoljuk újra: Σ (hőfok − napi középhőmérséklet) a hidegebb napokon, a HungaroMet 9 állomásának 2016–2025 közötti napi adataiból. Ennek aránya ugyanazon adatsor Eurostat-módszerű (18 °C alap, 15 °C küszöb) foknapjához (2 535; az Eurostat országos átlaga 2 543) szorozza az állandó lakás fogyasztását. Feltevés: az üres házban belső hőnyereség nincs, és a napsugárzás nyereségét sem vonjuk le — ezért ez inkább felső becslés; a tartományba az állomások közötti eltérés is beleszámít. Hétvégi háznál és munkaidőben fűtött irodánál, üzletnél a fogyasztás a fűtött órák számától, a felfűtéstől és az épület hőtároló tömegétől függ; erre nincs forrással alátámasztható szorzónk, ezért ott éves fogyasztást nem adunk, csak a szükséges teljesítményt és az óránkénti felvételt teljes terhelésen.
| Hőfok | Foknap / év | Arány | Állomásonként |
|---|---|---|---|
| 5 °C | 346 | 13,7% | 11,8–16% |
| 8 °C | 671 | 26,5% | 24,1–29,3% |
| 10 °C | 953 | 37,6% | 35,3–40,2% |
| 12 °C | 1 287 | 50,8% | 48,8–53,1% |
| 15 °C | 1 883 | 74,3% | 73,1–75,6% |
Fűtőfólia. Beépített teljesítmény = alapterület × fedés × a fűtőfólia W/m²-e. A 4. generációs fűtőfólia 110, 150 és 220 W/m²-es (a 400 W/m²-es nagy belmagasságú terekhez való; a 150 W/m²-es a webáruházban nem rendelhető, arra ajánlatot adunk). A javaslat a cég régi teljesítmény-kalkulátorának szabályából (energiatakarékos: 110 W/m² × 70%; átlagos: 220 W/m² × 55%; átlag alatti: 220 W/m² × 70%) indul, az esettanulmányok tervezett beépített teljesítményéhez igazítva: jó szigetelésnél 110 W/m² × 60–70%, közepesnél 110 W/m² × 70–90%, felújított háznál 150 W/m² × 70–90% (a felújított esettanulmányokban 116–120 W/m²-t terveztünk), szigeteletlen háznál 220 W/m² × 60–70%. Több helyiségnél mindegyikre ugyanezzel a fűtőfóliával és fedéssel számolunk, és összeadjuk; az áramfelvétel az egész házra szól (16 A felett több kör vagy háromfázisú bekötés kell).
Burkolat. Egyszerű rétegrenddel, szilárd réteg nélkül laminált parketta és hajópadló kerülhet a fűtőfólia fölé. Vinyl, PVC, szőnyeg, csempe és járólap csak megfelelő rétegrenddel: a fűtőfólia fölé 4–5 cm beton vagy 1,5–2 cm száraz esztrich kerül (a cég rétegrendjei szerint). A kalkulátor ezeket a helyiségeket külön kiírja.
Források
Ügyfeleink tíz házának műszaki javaslatában tervezett adatai szerint évi 26–75 kWh áram jut egy négyzetméterre. A különbséget a szigetelés és a használat adja, nem a fűtés neve. Mind a tíz ház adata a fogyasztás oldalon.
41 W/m² hőveszteség, 11,6 kW beépített teljesítmény, 5 700 kWh/év — ez 26 kWh/m²/év. A legjobb érték a tíz közül: a szigetelés dönt.
Részletek →
35 W/m², 7,8 kW, 5 200–5 700 kWh/év — 33–36 kWh/m²/év. Időszakos használatnál a helyiségenkénti szabályozás sokat számít.
Részletek →
80 W/m², 16,3 kW, 10 560 kWh/év — 75 kWh/m²/év. Rosszabbul szigetelt háznál minden fűtés drágább; itt az első lépés a szigetelés.
Részletek →
55 W/m², 9,9 kW, 7 057 kWh/év — 54 kWh/m²/év, okosotthonos vezérléssel.
Részletek →
50 W/m², 32 kW, 18 018 kWh/év — 47 kWh/m²/év. Több lakás, lakásonként külön elszámolással.
Részletek →
A kivitelezés előtt a villanyhálózatot bővíteni kellett, és megvoltak a szokásos félelmek is. Egy évvel később teljes mértékben elégedett volt a fűtéssel. A beszélgetés a videók között.
Részletek →Forrás:20
A fűtőfólia hője nem „átmegy” a betonon. A fűtőfólia sugárzása a burkolat alsó néhány mikrométerében elnyelődik, a szerkezet felmelegszik, és a padló felülete maga válik sugárzó felületté.
„A fűtőfólia sugárzása áthatol a betonon és a burkolaton, és úgy ér el engem.”
A fűtőfólia hővezetéssel felmelegíti a fölötte lévő aljzatot és burkolatot. A felmelegedett burkolatfelület az, ami sugároz a szoba felé.
Ez az emisszió: minden felület sugároz, a saját hőmérséklete szerint. A hétköznapi építőanyagok — beton, esztrich, csempe, kő, fa — matt, nemfémes felületek, ezért jó sugárzók. A fényes fémfelület viszont rossz sugárzó és jó visszaverő: ezért kerül hőtükör a fűtőfólia alá, hogy a hőt fölfelé, a szoba felé fordítsa.
Ezért nem kell forró padló: elég, ha a burkolat felülete néhány fokkal a kívánt szobahőmérséklet fölött van — nagy felület, alacsony hőmérséklet. A gyakorlatban ez jellemzően 20–28 °C-os burkolatfelületet jelent, a burkolat gyártója által megengedett határon belül.
Forrás:30
Az emisszivitás (ε) azt mondja meg, hogy egy felület mennyi hőt sugároz ki a saját hőmérsékletén ahhoz képest, amennyit a tökéletes sugárzó (a „fekete test”, ε = 1) sugározna. Ugyanez a szám a felület elnyelő képessége is.
Ezért fontos: a beton, az esztrich, a csempe, a tégla és a fa matt, nemfémes felület, ε ≈ 0,9 fölött — jól elnyelik és jól tovább is sugározzák a hőt. A fényes fém ennek az ellentéte (polírozott alumínium ε ≈ 0,02–0,04): alig sugároz, annál jobban visszaver.
Ezért kerül hőtükör a fűtőfólia alá, és ezért nem való alumíniummal kasírozott alátét a fűtőfólia fölé. A táblázat sorrendje: előbb az építőanyagok és burkolatok, utánuk a fémek, végül az egyéb anyagok.
| Anyag | Felület, állapot | Emisszivitás (ε) |
|---|---|---|
| Beton | 0,95 | |
| Cement | 0,96 | |
| Tégla | 0,93–0,96 | |
| Gipszkarton | 0,89–0,91 | |
| Márvány | 0,94 | |
| Kerámia | 0,95 | |
| Üveg | 0,85–0,92 | |
| Fa | 0,90–0,95 | |
| Aszfalt | 0,95 | |
| Agyag | 0,92–0,96 | |
| Homok | 0,90 | |
| Murva | 0,95 | |
| Föld | 0,90–0,98 | |
| Azbeszt | 0,95 | |
| Lakk | matt | 0,97 |
| Lakk | fényes | 0,80–0,95 |
| Műanyag | 0,85–0,95 | |
| Gumi | 0,95 | |
| Alumínium | oxidált | 0,20–0,40 |
| Alumínium | polírozott | 0,02–0,04 |
| Réz | oxidált | 0,40–0,80 |
| Réz | polírozott | 0,02–0,05 |
| Arany | 0,01–0,10 | |
| Vas | oxidált | 0,60–0,90 |
| Acél | oxidált | 0,70–0,90 |
| Grafit | oxidált | 0,20–0,60 |
| Emberi bőr | 0,98 | |
| Textil | 0,90–0,95 | |
| Papír | különböző színekben | 0,94 |
| Bőr | 0,75–0,80 | |
| Faszén | por | 0,96 |
| Víz | 0,93 | |
| Hó | 0,83–0,90 | |
| Jég | 0,96–0,98 |
Tájékoztató értékek, a korábbi /infrafutes/ oldalunk emisszivitás-táblázatából, szöveggé alakítva (a régi kép: /wp-content/uploads/2020/04/emisszio.jpg). Az emisszivitás nem egyetlen pontos szám: függ a felület érdességétől, színétől, szennyezettségétől és a hőmérséklettől, ezért a különböző kézikönyvek és hőkamera-gyártók táblázatai néhány századdal eltérhetnek egymástól — méréshez mindig a műszer gyártójának adatát használja. Összevetésre nyilvános, hivatkozható táblázat: Table of Emissivity of Various Surfaces (Transmetra, a Handbook of Chemistry and Physics adataiból). A régi táblázatban a „Textil” kétszer, két értékkel szerepelt (0,90 és 0,95) — itt egy sorban, tartományként áll.
Nem minden fólia alakú fűtésrendszer ad sugárzó hőt. Van, amelyik túlnyomórészt hőátadással működik. A különbség megbízhatóságban, élettartamban és fogyasztásban is meglátszik — és a beépítés után derül ki.
Zoltán részére elkészítettük a műszaki javaslatunkat. Ezt követően a belsőépítész talált az interneten egy olcsóbb terméket, és azt építették be mennyezetfűtésként a tetőtérbe. Zoltán két hét múlva keresett meg minket: a lakás nem melegedett fel 15 °C-nál jobban, és azt kérdezte, tényleg ennyire rossz-e az infrafűtés.
Kimentünk ellenőrizni, mert ilyet a saját rendszerünknél nem tapasztaltunk. A felmérésből kiderült, hogy a beépített termék nem sugárzó fűtés. Átdolgoztuk a műszaki javaslatot: a mennyezetfűtés helyett laminált parketta alá padlófűtést alakítottunk ki. A kivitelezés burkolással együtt pár nap alatt megvolt, és Zoltán a telepítés napján elégedetten hívott — a két rendszer teljesen más meleget és komfortot ad.
A tanulság: fűtésnél kockázatos csak az árat nézni. Kérjen pontos műszaki leírást, beépítési rétegrendet és referenciát — és nézze meg, mit vállal rá a forgalmazó.
Hogy egy fűtőfólia infrafűtésként működik-e, azon is múlik, mi kerül fölé. Így épül be nálunk:
Tóth Tamás kézbe veszi a kétféle fűtőfóliát, és megmutatja, min látszik a különbség.
A kivitelező három réteget telepít: alul hőtükör teljes fedésben, rá a fűtőfólia az alapterület 60–70%-án, felül párazáró fólia — ez a három együtt 6 mm. A többi réteg a burkolattól függ. A kivitelezéseink közel 60%-a padlófűtés, de mind a négy beépítési mód bevált, és a meleg mindegyiknél a burkolattól függően 5–15 perc alatt érezhető. Válassza ki, milyen felületről van szó:
A legegyszerűbb rétegrend — laminált parkettánál és hajópadlónál használható. Laminált parketta alá a fűtőfóliát párazáró fólia és földelő rács takarja, erre iszappapír és a burkolat kerül. Szilárd réteg (1,5–2 cm Rigidur vagy 4–5 cm beton) nem kötelező, ezért a padlószint alig emelkedik, és a meleg az 5–15 perces tartomány alsó vége felé érkezik.
Figyelem: alumíniummal kasírozott lépészaj-csökkentő alátét ne kerüljön a fűtőfólia fölé — az alumínium visszaveri a sugárzást, és a hő így csak vezetéssel jut tovább. Miért: a hő útja a burkolaton.
Hajópadló és tömör fa burkolat alá is az egyszerű rétegrend elég: a szilárd réteg (1,5–2 cm Rigidur vagy 4–5 cm beton) itt sem kötelező, de lehetséges. A fa hőellenállása nagyobb, ezért ugyanahhoz a hőleadáshoz melegebb fűtött felület kell, és a meleg a tartomány felső vége felé érkezik. Itt különösen fontos a burkolatgyártó által megengedett legmagasabb felületi hőmérséklet betartása — ezt a felmérésen egyeztetjük.
Vinyl és PVC burkolat közvetlenül nem kerülhet a fűtőfóliára: alá is építhető, de csak megfelelő rétegrenddel, a fűtőfólia fölé kerülő 4–5 cm beton vagy 1,5–2 cm száraz esztrich rétegre.
Tovább: elektromos padlófűtés, padlófűtés szigetelése, fűtőfólia, szőnyeg vagy kábel?
Járólap és csempe a fűtőfóliára közvetlenül nem ragasztható: fölé 4–5 cm beton vagy 1,5–2 cm száraz esztrich (például Rigidur) kerül, és arra köt a flexragasztó. A csemperagasztó tehát soha nem a fűtőfóliával érintkezik. A párazáró fólia itt két rétegben védi a fűtést.
Szőnyegpadló vagy PVC alá ugyanígy szilárd réteg kell a fűtőfilm fölé; a ragasztó és a csempe helyére a szőnyeg vagy a PVC kerül. A szőnyeg hőellenállása számít: vastag, nagy szálhosszú szőnyeg alá nem érdemes padlófűtést tervezni.
Fürdőszobába is ez a rétegrend való: a 4. generációs fűtőfólia IP67-es védettségű.
Betonozásnál két kiszállás kell: a második a betonozás után 3–4 héttel, a beüzemeléshez.
A fűtőfólia hőtükörre, a gipszkarton tartószerkezet fölé kerül, és lefelé sugároz. A fűtőfólia 50 cm széles, ezért a felső függesztő profilok között legalább 55 cm legyen.
A mennyezetfűtés előnyei: nem vesz el a belmagasságból; a mennyezetet nem takarják bútorok, így a teljes felület fűtőfelület lehet; utólag is kialakítható, burkolatbontás nélkül; álmennyezet mögé rejthető. Irodába, hotelszobába és nyaralóba is jó választás, ahol nem kell folyamatosan fűteni, de gyorsan kell meleg. A hőtükör és a födém szigetelése itt különösen fontos, hogy a hő ne felfelé távozzon.
A TV2 „Szépítők” műsorában egy mennyezetfűtéses kivitelezés lépésről lépésre látható — a videók között. Tovább: mennyezetfűtés.
A falfűtés akkor jó megoldás, ha felújításkor nem szeretne burkolatot bontani, vagy nincs elég magasság a padló alatt. Jellemzően kiegészítő fűtés, mert csak a szabad falfelületre telepíthető.
Amit tilos: a fűtött falfelületet bútorral eltakarni, és utólag szöget vagy csavart verni bele. A fűtött fal gipszkartonnal vagy faliszőnyeggel fedhető.
A falfűtés kivitelezéséről videót is készítettünk — a videók között. Tovább: falfűtés.
A telepítés menete lépésről lépésre: így telepítjük a fűtőfóliát.
Letölthető rajzok: Rétegrendek (PDF, 2,3 MB) — hat beépítési mód rétegsora rajzon: laminált parketta, szőnyeg/linóleum, járólap/csempe, keresztbordára fektetett fa parketta, falfűtés és mennyezetfűtés. A lap 2020-as kiadás, a fűtőfóliát a korábbi „Intelligens Fűtőfólia” néven nevezi; a rétegsorok azóta változatlanok.
A fűtőfólia mindegyik alá építhető; a különbség a fölé kerülő rétegekben van. Szilárd réteg nélkül, egyszerű rétegrenddel a laminált padló és a hajópadló (tömör fa) kerülhet a fűtőfólia fölé. A meleg mindegyik burkolat alatt a burkolattól függően 5–15 perc alatt érezhető — a vastagabb, nagyobb hőellenállású burkolat a tartomány felső végéhez esik.
| Burkolat | Kell szilárd réteg a fűtőfólia fölé? | Jellemző teljesítmény | Mire figyeljen? |
|---|---|---|---|
| Laminált padló | Nem kötelező | 110–220 W/m² | Alumíniumkasírozott alátét tilos; a gyártó által megengedett felületi hőmérséklet a határ |
| Vinyl | Igen: közvetlenül nem kerülhet a fűtőfóliára | 110–220 W/m² | A burkolatgyártó hőmérséklet-korlátját kell tartani |
| Parketta, hajópadló | Nem kötelező (lehetőség) | 110–220 W/m² | A fa hőellenállása nagyobb, ezért a tartomány felső végével számoljon |
| Csempe, járólap | Igen: 4–5 cm beton vagy 1,5–2 cm száraz esztrich | 220 W/m² | A ragasztó a szilárd rétegre köt, soha nem a fűtőfóliára |
| Szőnyegpadló | Igen | 220 W/m² | Vastag szőnyeg alá nem érdemes padlófűtést tervezni |
| PVC | Igen | 220 W/m² | A burkolat hőállóságát előre egyeztetni kell |
| Gipszkarton mennyezet | Nem | 220–400 W/m² | 50 cm-es fűtőfólia → legalább 55 cm profilköz |
| Gipszkarton fal | Nem | 220 W/m² | Bútorral takarni és utólag fúrni tilos |
A teljesítményt minden esetben az épület hővesztesége adja meg, a táblázat csak jellemző értékeket mutat. A pontos rétegrendet és teljesítményt a helyszíni felmérés után adjuk meg; a helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes.
Egy átlagos, 150 m²-es családi ház telepítése általában egy nap. Gipszkarton vagy melegburkolat esetén egy kiszállás elég; betonozásnál kettő, a második a betonozás után 3–4 héttel, a beüzemeléshez.
Telefonon vagy személyesen átbeszéljük az igényeit és az ingatlan adottságait. Ha van alaprajz, kérjük.
Megnézzük az épületet, a szigetelést, a burkolatokat és a villamos hálózatot. A helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes.
Helyiségenként megadjuk a fűtőfólia típusát, mennyiségét és a vezérlést, pontos összeggel, és egyeztetjük az időpontot.
Átadjuk, mit kell elkészíteni: sík, száraz, pormentes aljzat, üres helyiség, a kötő- és termosztátdobozok helye.
Újramérünk, a fűtőfóliát méretre vágjuk és bekötjük, a rétegrendet a burkolatnak megfelelően építjük fel.
Laminált alá egyszerű; csempe alá előbb beton vagy száraz esztrich kerül, a fűtőfóliára közvetlenül ragasztani tilos.
Bekötjük a termosztátokat, beüzemeljük a rendszert, a villanyszerelő kiállítja az érintésvédelmi jegyzőkönyvet. A jótállás a beüzemelés napjától indul.
A szükséges teljesítményt nem az alapterület, hanem az épület hővesztesége határozza meg. Kiindulásként új, jól szigetelt háznál 110 W/m², felújításnál 220 W/m² a jellemző; a harmadik teljesítményszint 400 W/m². A fűtőfólia az alapterület 60–70%-át fedi. Ha van alaprajz, abból helyiségenként kiszámolható, hová mennyi fűtőfólia kerül.
Minden helyiség vagy fűtési kör saját termosztátot és külön betáplálást kap, így a hálószoba lehet hűvösebb, a fürdőszoba melegebb. Típusmegfelelő termosztát bekötése kötelező. A fűtőfólián érzékelő van, a legmagasabb felületi hőmérséklet termosztáttal szabályozható: a 220 W/m²-es fűtőfóliánál 40–45 °C, a 110 W/m²-esnél 35 °C. Termosztátok: termosztát infrafűtéshez.
Igen, ha a rendszert az épület hővesztesége alapján méretezik. Egy 2025-ös saját esettanulmányunkban egy 97 m²-es új ház 5 kW-os napelemmel csak fűtőfóliával is teljesítette volna a lakhatási engedélyhez szükséges energetikai követelményt. Gyengén szigetelt háznál viszont az első lépés a szigetelés — enélkül minden fűtés drága. A falfűtés és az infrapanel jellemzően kiegészítő fűtés.
A meleg minden beépítési módnál a burkolattól függően 5–15 perc alatt érezhető: padlóban, falban, mennyezetben és betonba építve egyaránt. A sugárzás hőhatását az emberek és a tárgyak érzik meg először; a különbség nem az érzet idejében, hanem a szerkezet hőtehetetlenségében van — a betonba ágyazott fűtőfólia lassabban hűl ki, és kikapcsolás után is sokáig ad le hőt.
A bekötést szakképzett villanyszerelő végzi, utána érintésvédelmi felülvizsgálat és jegyzőkönyv kötelező. A fűtés lehetőleg önálló hálózat legyen, minden fűtési kör külön betáplálással, a házi elosztóban helyet hagyva az áramvédő kapcsolóknak. Az alap csatlakozás 1×32 A — hogy Önnek mennyi áll rendelkezésére, a főbiztosítékon olvasható le.
Az infravörös hősugárzás ugyanaz a fajta sugárzás, amelyet minden meleg felület kibocsát — erről fent írtunk. Az elektromos fűtéssel kapcsolatos valódi kérdés az elektromos és mágneses tér, közkeletű nevén az elektroszmog. Erre nem véleménnyel, hanem saját méréssel válaszolunk (KMOON GM3120 műszer; ez nem laboratóriumi bevizsgálás):
A 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet az 50 Hz-es elektromos térre 5 000 V/m, a mágneses térre 100 µT lakossági határértéket ír elő. A beépítés nélküli fűtőfólián mért 345 V/m ennek 6,9%-a. Összehasonlításul: ugyanazzal a műszerrel egy laptop-adapteren 525 V/m-t mértünk.
A fűtőfóliát minden esetben földelőhálóval szereljük, és a beüzemelést érintésvédelmi felülvizsgálat zárja — ez a rétegrend és a kivitelezés kötelező része, nem opció.
Aki a minimális térerősséget is el szeretné kerülni, EMF-fóliát kérhet a fűtőfólia fölé. A teljes mérés képkockákkal és videóval: elektroszmog — mérési eredmények. A gyakori félelmekről: káros az infrafűtés?
A skála a teljes határértékig tart. Minden, amit a lakásában használ — és a fűtőfólia is — a bal szélen fér el. A legerősebb mért forrás is 81%-kal a határ alatt marad.
Az infrafűtés fő előnye, hogy sugárzással fűt: a meleg a felületekről érkezik, nem a keringő levegővel. Ebből következik a többi is — egyenletes hőeloszlás, helyiségenkénti szabályozás, kazán és karbantartás nélkül.
Egyenletes hőeloszlás: kicsi a hőfok-különbség a padló és a mennyezet között. Nincs légmozgás, ezért nem kavarja fel a port. Nem szárítja a levegőt, mert nem a levegőt melegíti. Nincs radiátor a falon, a lakótér szabadon berendezhető.
1 kWh áram = 1 kWh hő, veszteség nélkül. Helyiségenként és órára pontosan szabályozható. Nincs karbantartási költség, mert nincs mozgó alkatrész, és nincs kéményseprés. A meleg minden beépítési módnál a burkolattól függően 5–15 perc alatt érezhető.
Nem ionizáló hősugárzás, ugyanabban a tartományban, ahol az emberi bőr is sugároz. Kevesebb felkavart por — ez allergiásoknak is kedvező. A melegebb falfelületen kevesebb pára csapódik le, ami csökkenti a penész esélyét.
A 0,4 mm-es fűtőfólia szinte bárhová telepíthető: padlóba, mennyezetbe, falba, fő- vagy kiegészítő fűtésként. Lakásban, irodában, üzletben, csarnokban, nyaralóban, fóliasátorban és templomban egyaránt — a referenciáink között mindegyikre van példa.
Az infrafűtés nem mindenhová a legjobb megoldás. Ezt a felmérésen is megmondjuk — itt előre, egy helyen:
Akkor érdemes megnéznie, ha nincs meglévő, működő fűtésrendszer, vagy éppen most épül, illetve újul fel az épület; ha jól szigetelt, kis hőigényű a ház; ha helyiségenként szeretné szabályozni a fűtést; vagy ha csak időnként használja az épületet.
Részletesen: az infrafűtés hátrányai.
A leggyakrabban visszatérő nyolc állítás — és hogy melyik igaz belőlük. Rövid válasz: a fűtőfóliás fűtés akkor infrafűtés, ha a rétegrend engedi a sugárzást; napelemmel olcsóbb lesz, de nem ingyenes; önszabályozó fűtőfóliára bútor tehető.
Nem egészen. A fűtőfólia sugároz, de hogy a sugárzás eljut-e a szobába, a rétegrenden múlik: az alumíniummal kasírozott lépészaj-csökkentő alátét például visszaveri, ilyenkor a hő főleg vezetéssel jut át. Ezért nem mindegy, mi kerül a fűtőfólia fölé.
Nulla forintos fűtést senki nem ígérhet: 2024 óta az új háztartási napelemes rendszerek bruttó elszámolásúak. A napelem csökkentheti a fűtés áramköltségét, de nem nullázza.
Az 1–2. generációnál valóban légrést kellett hagyni. Az önszabályozó (3. és 4. generációs) fűtőfólia ott, ahol a hő nem tud távozni, kb. 25%-kal visszaveszi a teljesítményét.
A hősugárzás ugyanaz a fajta, amit minden meleg felület kibocsát. Az elektromos tér saját mérésünk szerint a fűtőfólia felszínén is a határérték 6,9%-a, 20 cm magasan 0 V/m.
A fűtőfóliát az épület hővesztesége alapján méretezzük önálló fűtésnek. Egy 2025-ös esettanulmányunkban egy 97 m²-es új ház 5 kW-os napelemmel csak fűtőfóliával is teljesítette volna az energetikai követelményt. A falfűtés és az infrapanel viszont jellemzően kiegészítő fűtés.
Nem a levegőt melegíti, ezért nem szárítja úgy, mint a magas hőfokú, levegőt fűtő rendszerek. Légmozgást sem kelt, ezért a port sem kavarja fel.
Épp fordítva: a burkolat felmelegszik, és maga válik sugárzó felületté — ugyanabban a hosszú hullámú tartományban, ahol a fűtőfólia is sugároz. Így jut át a hő.
1 kWh áram = 1 kWh hő. Hogy összességében drágább-e, azt az épület hővesztesége és az aktuális árak döntik el — az összevető táblázat ezt mutatja meg.
Az értékelések a cégre és a munkánkra vonatkoznak, nem egy-egy termékre. Szó szerint, a Google-ről.
436 Google-értékelés átlaga (2026. szeptember 18.-i állapot)
Nagyon segítőkészek mindenben. Csak ajánlani tudom a velük való közös munkát.
„Kivitelező partnerként dolgozunk együtt a Intelligens Fűtőfólia kft. -vel, és maximálisan elégedettek vagyunk a közös munkával. Mind a kommunikáció, mind a szervezés gyors és precíz: ha kérdés vagy módosítás merül fel, rövid időn belül válaszolnak. Nagyon seg
Személyes találkozónk keretében volt lehetőségünk megismerni Boros Csabi értékesítő szakembert, aki végig készséggel állt rendelkezésünkre telefonon és emailben egyaránt. Végig a mi igényeinket tartotta szem előtt, sokat segített, amiért nagyon hálásak vagyunk
Három saját kivitelezés, három különböző helyzetben: egy szülői ház fatüzelés helyett, egy nagy belmagasságú üzlet mennyezetfűtéssel, és egy kivitelező véleménye a hőszivattyú és az infrafűtés közötti választásról.
Tóth Tamás a saját szülei házában cserélte le a fatüzelést — tíz év győzködés után.
Részletek →
Csorna, 4 m belmagasság, üvegportál, 400 W/m² a mennyezetben — üzlethelyiségre is működik.
Részletek →
Mánya Zsolt, a Mavit Building ügyvezetője a hőszivattyú és az infrafűtés közötti választásról.
Részletek →Saját csatornánk videói és tévéfelvételek — beépítés közben, lakásokban, mérés közben. A lejátszó csak kattintásra tölt be.
A videók a YouTube-ról (youtube-nocookie.com) csak akkor töltődnek be, ha elindítja őket.
Az oldalon szereplő állítások mögött saját kivitelezések, saját mérések és saját műszaki javaslatok állnak. A cég 2012 óta foglalkozik infra fűtőfóliával, és több mint 5 000 telepítést végzett.
„Jó szívvel ajánlom ezt a fűtési rendszert annak, aki meleg, komfortos és gazdaságos fűtést szeretne. Intelligens Fűtőfólia segítségével a Nap melege kerül otthonába.”
Tóth Tamás a cég alapítója és ügyvezetője, a Magyar Országos Elektromos Fűtés Szövetség (MOEFSZ) elnöke. A blogunk minden cikkének ő a szerzője: Tóth Tamás szerzői oldala.
Ha kérdése van, amire ez az oldal nem válaszol: gyakori kérdések — vagy hívjon a +36 20 400 7 400 számon.
Forrás:1
Az infrafűtést a legjobb élőben kipróbálni. Budapesti bemutatótermünk a cég szerint Magyarország legnagyobb infrafűtés-bemutatóterme: kézbe veheti a 4. generációs fűtőfóliát, és bekapcsolva megnézheti hőkamerával.
Cím: 1039 Budapest, Rákóczi u. 4.
Telefon: +36 20 400 7 400 — érdemes előre egyeztetni.
2012 óta foglalkozunk infra fűtőfóliával, és több mint 5 000 telepítést végeztünk. A cég alapítója és ügyvezetője, Tóth Tamás a Magyar Országos Elektromos Fűtés Szövetség (MOEFSZ) elnöke.
15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük. Országos kivitelezés: fűtőfólia Magyarország-szerte.
Az infrafűtés elektromos, sugárzó fűtés: a fűtőelem (fűtőfólia, infrapanel vagy sötétsugárzó) hosszú hullámú infravörös sugárzással közvetlenül a padlót, a falakat, a bútorokat és az embereket melegíti, a levegő csak tőlük melegszik. Nincs benne kazán, kémény, csőhálózat és mozgó alkatrész, a felvett áramot teljes egészében hővé alakítja, és helyiségenként szabályozható. Típusok: az elektromos fűtés típusai.
Az infrafűtés fűtőeleme felmelegszik, és a hő nagyobb részét sugárzással adja le: egy 40–45 °C-os fűtőfólia sugárzásának csúcsa a Wien-törvény szerint kb. 9,1–9,3 µm-nél, a hosszú hullámú infravörös tartományban van. A sugárzást a padló, a falak, a bútorok és az emberek elnyelik, és a meleg felületek miatt ugyanaz a hőérzet alacsonyabb léghőmérsékleten jön létre — tapasztalatunk szerint 2–3 °C-kal alacsonyabbon. Részletesen: miért fogyaszthat kevesebbet az infrafűtés.
Az infrafűtés fogyasztását az épület hővesztesége határozza meg: ügyfeleink tíz házának tervezett adatai szerint évi 26–75 kWh áram jut egy négyzetméterre. Teljes teljesítményen 1 m² 110 W/m²-es fűtőfólia óránként 0,11 kWh-t, a 220 W/m²-es 0,22 kWh-t vesz fel, de a termosztát a beállított hőfok elérése után lekapcsol. Tíz példa és kalkulátor: Mennyit fogyaszt az infrafűtés?
Az infrafűtés kiépítése 4. generációs fűtőfóliával 2026-ban bruttó 11 250–18 000 Ft/m² a kivitelezéssel együtt, a fűtendő alapterületre számolva, 100 m²-re tehát 1 125 000–1 800 000 Ft. Nem része az árnak a kötő- és termosztátdobozok kialakítása, a burkolás, a kötelező érintésvédelmi felülvizsgálat és az esetleges hálózati teljesítménybővítés. A pontos árat a helyszíni felmérés után adjuk meg. A helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes. Ár és telepítés: fűtőfólia Magyarország-szerte.
Az infrafűtés fő hátrányai: nem készít meleg vizet és nem hűt, rossz szigetelésnél — mint minden fűtés — drága, és nagyobb áramcsatlakozás kellhet (20 m² fűtőfólia felett jellemzően háromfázisú). A kedvezményes lakossági áramkeretbe a háztartás teljes fogyasztása beleszámít, nem csak a fűtés. A fűtött falfelületet bútor nem takarhatja, és utólag nem szabad bele szöget verni.
Az infrafűtés hősugárzása ugyanaz a fajta nem ionizáló infravörös sugárzás, amelyet minden meleg felület kibocsát, és a szokásos fűtési használatban nem ismerünk belőle eredő egészségkárosító hatást. Az elektromos teret saját méréssel vizsgáltuk: egy 220 W/m²-es fűtőfólia felszínén 345 V/m, 20 cm magasan 0 V/m, EMF-fóliával letakarva 0–1 V/m; a lakossági határérték 5 000 V/m. Mérés: elektroszmog — mért értékek.
Egy átlagos, 150 m²-es családi ház fűtőfóliás telepítése általában egy nap. Gipszkarton mennyezet vagy melegburkolat esetén egy kiszállás elég; betonozásnál kettő, a második a betonozás után 3–4 héttel, a beüzemeléshez. A burkolás ezen felül van, és a beüzemelést érintésvédelmi felülvizsgálat zárja.
Az infrafűtés napelemmel kombinálható, és a napelem csökkentheti a fűtés áramköltségét, de ingyenessé nem teszi. 2024. január 1. óta az új háztartási napelemes rendszerek bruttó elszámolásúak; szaldó elszámolásban csak a 2023 szeptemberéig igényelt, legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe helyezett rendszerek maradhatnak, legfeljebb 10 évig. Bővebben: Napelemes fűtés: mítosz vagy valós megtakarítás?
Az infrafűtés lehet egy ház egyetlen fűtése, ha a rendszert az épület hővesztesége alapján méretezik. Egy 2025-ös saját esettanulmányunkban egy 97 m²-es új ház 5 kW-os napelemmel csak fűtőfóliával is teljesítette volna a lakhatási engedélyhez szükséges energetikai követelményt; gyengén szigetelt háznál előbb a szigetelést javasoljuk. A falfűtés és az infrapanel viszont jellemzően kiegészítő fűtés. Méretezés: helyszíni felmérés.
Az infrafűtés beépítésénél meglévő háznál a kötelező lépés az érintésvédelmi felülvizsgálat és jegyzőkönyv, amelyet a villanyszerelő állít ki. Ha 32 A-nél nagyobb csatlakozás kell, a teljesítménybővítést az áramszolgáltatónál kell intézni; új háznál a lakhatási engedélyhez az energetikai tanúsítványnak meg kell felelnie a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletnek. Előkészítés: infrafűtés kivitelezés előtt.
A meleg minden beépítési módnál a burkolattól függően 5–15 perc alatt érezhető — padlóban, falban, mennyezetben és betonba építve egyaránt. A sugárzás hőhatását az emberek és a tárgyak érzik meg először; a burkolat vastagsága és anyaga azt szabja meg, hol tart a tartományon belül. A betonba ágyazott fűtőfólia a leglassabban hűl ki, és kikapcsolás után is sokáig ad le hőt.
Az infrafűtés kényelmes felületi hőmérsékleten üzemel: a 220 W/m²-es fűtőfólia felületi hőmérséklete termosztáttal 40–45 °C-ra, a 110 W/m²-esé 35 °C-ra korlátozható, a padlóburkolat felülete pedig ennél is hűvösebb. A fűtőfólia a burkolat alatt van, nincs forró felület vagy éles sarok a szobában, és nincs nyílt láng, égéstermék vagy szén-monoxid. A bekötést szakképzett villanyszerelő végzi, a beüzemelést pedig kötelező érintésvédelmi felülvizsgálat zárja.
Semmi: a fűtőfólia és a fűtőfilm ugyanaz a termék. A két szó csak forgalmazói megkülönböztetés, műszakilag nincs köztük különbség. A valódi különbség a generációkban van: hogy a fűtőfólia önszabályozó-e (PTC), és hogyan érintkezik a szénpaszta a rézsávval.
Nem minden fólia alakú fűtésrendszer ad sugárzó hőt: van, amelyik túlnyomórészt hőátadással működik. Az is számít, mi kerül a fűtőfólia fölé: az alumíniummal kasírozott lépészaj-csökkentő alátét például visszaveri a sugárzást. Ezért kérjen a forgalmazótól pontos műszaki leírást, beépítési rétegrendet és referenciát.
A fűtőfólia sugárzása nem megy át a betonon: a hosszú hullámú infravörös néhány mikrométer mélyen elnyelődik, a fölötte lévő réteg felmelegszik, és a hő innen hővezetéssel halad tovább. A felmelegedett padlófelület maga válik sugárzó felületté: a Wien-féle eltolódási törvény szerint egy 24–29 °C-os felület kb. 9,6–9,8 µm-en sugároz, ugyanabban a hosszú hullámú tartományban, mint maga a fűtőfólia.
Egyszerű rétegrenddel, szilárd réteg nélkül laminált parketta és hajópadló (tömör fa) kerülhet a fűtőfólia fölé. Vinyl, PVC, szőnyegpadló, csempe és járólap alá a fűtőfólia fölé 4–5 cm beton vagy 1,5–2 cm száraz esztrich kell — ezek a burkolatok közvetlenül nem kerülhetnek a fűtőfóliára, a ragasztó soha nem a fűtőfilmre köt. Alumíniummal kasírozott lépészaj-csökkentő alátét egyik burkolat alá sem való, mert visszaveri a sugárzást.
Önszabályozó (3. és 4. generációs) fűtőfóliánál igen: ahol a hő nem tud távozni, a fűtőfilm magától kb. 25%-kal visszaveszi a teljesítményét, a szabadon maradt felületeké pedig nem változik. A 2015 előtt gyártott, nem önszabályozó fűtőfóliáknál 4–5 cm légrést kellett hagyni a bútorok alja és a padló között, és a bútorok helyét előre meg kellett tervezni.
A teljesítményt az épület hővesztesége határozza meg, nem az alapterület. Kiindulásként új, jól szigetelt háznál 110 W/m², felújításnál 220 W/m² a jellemző, a harmadik szint pedig 400 W/m². A fűtőfólia az alapterület 60–70%-át fedi. A pontos értéket a helyszíni felmérés és a hőveszteség-számítás adja meg; a helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes.
Felépítés, érintkezősáv, önszabályozás.
Rétegrendek laminált, csempe és beton alá.
Ha a padlóhoz nem akar hozzányúlni.
Kiegészítő fűtés gipszkarton mögött.
Becsülje meg a saját háza fűtési költségét.
Valós ingatlanok fogyasztási adatai.
A teljes saját mérés, képekkel és videóval.
Látható, falra vagy mennyezetre szerelt sugárzó.
Levegőt melegítő elektromos fűtőtest.
Helyiségenkénti szabályozás, wifis vezérlés.
Ügyfeleink tapasztalatai.
Amit a döntés előtt tudnia kell.
Ár, telepítés és kiszállás az egész országban.
Az összes kérdés-válasz egy helyen.
Herschel felfedezésétől a mai fűtőfóliáig.
Kültéri és ipari infrafűtés.
2026-os költség-összehasonlítás, feltevésenként.
Infrapanel, termosztát, fűtőfólia és kiegészítők.
Lakás, iroda, üzlet, csarnok, templom.
A helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes. Megnézzük az épületet, a szigetelést és a burkolatokat, és megmondjuk, mennyibe kerül — forintban.
