Minden, amit tudni kell a hőszivattyúról!
Napjainkban a fejlett hőszigetelésnek és a rengeteg korszerű fűtési alternatíváknak hála már nem elképzelhetetlen, hogy függetlenítsük magunkat a fosszilis tüzelőanyagoktól, illetve az energiaszolgáltatóktól. Sok lehetőség között válogathatunk. Ezek közül az egyik legkorszerűbb megoldás a hőszivattyús fűtési rendszer alkalmazása, ami nemcsak fűteni, de hűteni is tud, így képes az év minden napján számunkra kellemes hőmérsékletet teremteni otthonunkban, ráadásul könnyen össze is köthető a beltéri használati melegvíz-rendszerekkel is. Más fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerekkel – például fatüzelésű kazánokkal – ellentétben a hőszivattyú a talaj, a víz, illetve a környezeti levegő adta ingyenes energiát (megújuló energiákat) használja fel, így, ha a hőszivattyúnk működéséhez szükséges energiát például napenergiával látjuk el, a fűtési-hűtési rendszerünk teljes mértékben klímasemlegesen működik, azaz környezetbarát.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyús fűtés egy olyan szerkezet, ami a gáz- villany- és olaj-, vagy vegyes tüzelésű kazán helyett fűt, klímaberendezés helyett hűt, a villanybojler helyett pedig melegvízhez is juttathat.
Ez a készülék arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú egy olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. A hőszivattyúk egyébként fordított üzemmódban is működnek. Ebben az esetben a melegebb hely hűtésére is használhatók. Úgy is nézhetjük, hogy a hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve, fordított üzemmódban működtetett hőerőgépek, „erő-hő gépek”.
A gőzkompressziós hőszivattyúkban a hűtőfolyadék gőze áramlik keresztül egy zárt csővezetékben. A gőz a fűteni kívánt oldalon elhelyezett kondenzátorban lecsapódik, miközben a hőjét a kondenzátor csőfalán keresztül átadja, vagy a helyiség levegőjének, illetve a központi fűtés vizének. Ezután a cseppfolyós hűtőközeg fojtószelepen keresztül expandál, azaz növekszik a térfogata, eközben hirtelen elpárolog és a hőmérséklete lecsökken. A kisnyomású, hideg gőzt a hideg oldali hőcserélőben a külső környezet felmelegíti, majd a kompresszor összesűríti és visszajuttatja a kondenzátorba, és a folyamat megismétlődik. Megfelelően kialakított hőszivattyúban az áramlás iránya megfordítható, ekkor a berendezés fűtés helyett hűti a helyiséget. A legtöbb esetben a hőszivattyúk hőforrásul a külső levegőt vagy a talajt, esetleg természetes vizeket (tenger, tó, folyó, talajvíz) használnak.
Mivel a hő nem áramlik hidegebb helyről melegebbre spontán módon, így külső munkát kell befektetni ahhoz, hogy ez a folyamat végbe menjen. A hőszivattyúk abban különböznek egymástól, hogy ezt a külső munkát milyen módon juttatják a rendszerbe. De a lényeg, hogy a hőszivattyúk fordított működésű hőerőgépek. A hőerőgépekben a meleg tartályból a hideg felé áramlik a hő, miközben a gép a hőenergia különbséget mechanikai munkává alakítja.
Hasonlóképpen a hőszivattyú mechanikai munka bevitelét igényli ahhoz, hogy hőt áramoltasson hidegebbről melegebb helyre.
A beépített víz hőszivattyúk és levegő víz hőszivattyúk más különböző fűtési alternatívához hasonlóan alkalmasak az otthonunk fűtésére, azonban a hatékonyság nagyban függ a talajban lévő víz hőmérsékletétől, mert ha alacsony hőmérsékletű a víz, akkor sokkal több energiát használ el a rendszer. Ugyan ez igaz a levegő-víz típusú hőszivattyúra is.
Működése 4 szóban:
- párologtat
- sűrít
- cseppfolyósít
- felold
Hőszivattyú típusai
- levegő-víz hőszivattyú
A levegőben rejlő energiát hasznosítja.
- víz-víz hőszivattyú
A talajban lévő vizet használja a rendszer működéséhez.
- talajszondás hőszivattyú
A föld geotermikus ereje adja otthonunk melegét.
Mennyire elterjedt a hőszivattyús megoldás?
Észak- és Nyugat Európában eléggé elterjedt a hőszivattyúk használata. Közép-Kelet Európában viszont még nincs igazán hagyománya az alkalmazásuknak. Az azonban igaz, hogy az utóbbi években folyamatosan nőnek az eladási adatok. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek egyre jobban elismerik a hőszivattyúk létjogosultságát.
Ezekben az országokban van a legtöbb hőszivattyú: Svédország, Németország, Franciaország, Ausztria, Finnország, Hollandia, Dánia, Lengyelország.
Bár a 8 legtöbb hőszivattyúval rendelkező ország alapvetően a víz forrású hőszivattyúkat részesíti előnyben, egyre dinamikusabban nő a levegő forrású rendszerek eladása is. Így elképzelhető, hogy hamarosan ezek fognak dominálni.
A hőszivattyúk használata nem teljesen egyforma a vezető országokban. Az egyes országok ugyanis más-más típust részesítenek előnyben. Finnországban és Hollandiában a magasabb teljesítményű hőszivattyúk dominálnak, ezzel szemben Svédországban inkább a kis teljesítményűek a jellemzőek.
Sok európai ország támogatja a hőszivattyúk használatát, így az eladási arány folyamatosan nő. Franciaországban például adókedvezményt lehet igénybe venni a hőszivattyúkra. Németországban pedig kedvezményes hitelkonstrukciókat dolgoztak ki a váltás finanszírozására. Ennek köszönhetően az elmúlt 5 év alatt 50%-os növekedést eredményezett a hőszivattyúk eladásában. A fellendülés más országokban, így például Svájcban, Csehországban és Lengyelországban is jelentős, Szlovéniában pedig szintén a telepítéshez nyújtott támogatás hozott sikert. Közép-Kelet Európában a statisztikák szerint egyelőre nincs jelentős hagyománya az alkalmazásuknak.
Magyarországon jelenleg továbbra is a fa és a földgáz az első számú fűtőanyag. Viszont egyre inkább terjed a hőszivattyúk nyújtotta lehetőségek és előnyök információja. Így nálunk is egyre több hőszivattyút vesznek az emberek, viszont ez a szám még mindig nem annyira kimagasló. Számokban kifejezve, évente körülbelül 1200-1500 hőszivattyút adnak el. Ez pedig kevesebb, mint a környező országokban eladott mennyiség. A gázkészülékek eladási száma a fűtési szezon előtt továbbra is lepipálja ezt.
A váltáshoz arra van szükség, hogy a meglévő fűtésrendszert lecseréljék és beruházzanak a hőszivattyúra. Ez egy egyszeri alkalom és sajnos nem olcsó, ami sokakat visszatart, még akkor is, ha szimpatikusak számukra a hőszivattyúk. Az alábbiakban vegyük sorra, hogy milyen árakkal kell számolnunk, ha elhatározzuk magunkat és otthonunkban kiépítésre kerül a hőszivattyús rendszer.
Mennyibe kerül a rendszer telepítése?
Vegyünk példának egy 100 m²-es ingatlant. Egy átlagos, azonban minőségben kiváló hőszivattyú piaci ára megközelítőleg 1,5 millió forint. A legjobb termékek árai jelentősen magasabbak. Természetes a kínálatban jelen vannak olcsóbb, alacsony minőségű, kisebb teljesítményű termékek is. A működéshez elengedhetetlen kiegészítők költségeivel is számolnunk kell, például hűtésre és fűtésre szolgáló puffertartály és a tárolótartály. Fontos, hogy a kiépítés munkadíját is számításba kell vennünk, ami cégtől függően változhat. Mindent összeadva a telepítési költsége több milliós beruházás.
Azzal viszont legyünk tisztában, hogy a hagyományos fűtési rendszerek kiépítése is bőven meghaladja ezt az összeget, azonban a hőszivattyús rendszerek sokkal kedvezőbb módon képesek üzemelni, mint a gáz- vagy fatüzelésű kazánok, vagy a split klímaberendezések. Azt is vegyük figyelembe, hogy a hőszivattyú nem csak fűtésre alkalmas, hanem a hűtés feladatát is el tudja látni otthonunkban.
Néhány esetben egyetlen hőszivattyú képes ellátni a fűtési és melegvízigényt is, azonban a két feladat eltérő követelményei miatt ez csak ritkán oldható meg.
Különbözőek lehetnek azok a szolgáltatások, melyeket a cégek nyújtanak. Vannak olyan vállalatok, melyek csak árusítják a terméket, de az ezzel foglalkozó vállalatok általában teljes körű szolgáltatást nyújtanak. Ezek az információk az adott cég honlapján megtalálhatók.
Vajon mennyit lehet spórolni a hőszivattyúval?
Erre a kérdésre is csak hozzávetőleges választ lehet adni, mivel számos tényezőtől függ. Éves szinten a fűtési órák száma 3550. Ha maradunk a 100 m²-es lakásnál és azt mondjuk, hogy évszaktól függetlenül a beltéri átlaghőmérséklet legyen 22°C, illetve ezek mellett az ingatlan nagyon jól szigetelt. Egy hagyományos fosszilis energiát használó rendszerhez viszonyítva, akár 40%-kal csökkenhet a rezsiköltségünk a hőszivattyú számos előnyét kihasználva és ez csak javulhat, ha más zöld energiát is hasznosítunk, mint például a napenergia. A geotermikus energia rendkívül kedvező alternatíva lehet abban az esetben, ha elérhető a megfelelő a környezeti adottság a rendszer számára. Ezen tényezőket figyelembe véve átgonndolhatjuk, hogy mennyivel gazdaságosabb annál, mintha hagyományos fűtési rendszert alkalmaznánk.
Hőszivattyú ELŐNYEI:
- könnyen integrálható más zöld energiaforrással, így szinte zéró károsanyagkibocsátással működtethetjük azt,
- megfelelő napelem használatával 0 forintos havi költség,
- a levegő-víz hőszivattyú esetében nincs szükség kútfúrásra, így akár 1 nap alatt is telepíthető,
- a korszerű technológiának köszönhetően szélsőséges időjárási viszontagságok mellett is kiválóan üzemel,
- megbízható és rendkívül költséghatékony,
- általában minden további fűtő, vagy hűtő (klíma) rendszer alkalmazása nélkül, a nagy hatékonyság révén, alacsony energiafogyasztás mellett tudunk gyors és kellemes meleget varázsolni otthonunkba.
és HÁTRÁNYAI:
- nagy térigény, akár 5 m²-t is elfoglalhat a lakótérből,
- a víz-víz hőszivattyúknál a talajnak rengeteg követelménynek meg kell felelnie, így nem telepíthető akárhova,
- bonyolult telepítési rendszer, magas szakértelmet igényel,
- a geotermikus fűtés működése rendkívül költséghatékony,
- a talajszondás hőszivattyú telepítése rendkívül költséges,
- a fúráshoz bányakapitánysági engedély szükséges,
- a teljesítmény erősen függ a levegőből nyert hő esetén a külső hőmérséklettől. Nagy hideg esetén nagyobb az energiafelvétele.
Összegzés
Ha egy olyan fűtésre alkalmas rendszert szeretne kiépíteni otthonában, amely által jobb lesz az energiafogyasztása és pénzt takaríthat meg, akkor itt a remek megoldás.
A hőszivattyú működési elvének köszönhetően nem csak hőt tudunk generálni vele, hanem hűtésre is alkalmas. A téli időszak során biztosítja otthona melegét, a nyári kánikulában pedig olyan hűtést nyújt, mint a klímaberendezések.
impresszum | kft | hmv