Az már nem elég, ha csak hiszi, hogy eleget süt a Nap

A minap egy energetikai fórumon felbukkanó politikus azzal állt kamera elé, hogy a hazai napelemhasználatot azért nem támogatja, mert este van szüksége áramra, és akkor nem süt a Nap. Mivel a gyerekcipőben járó háztartási napenergia-hasznosítás azonban egyre sűrűbben cseréli nagyobbra a cipőjét, nem a sötétségbe vinnénk pusztán némi fényt azzal, hogy összeállítottunk a témában egy beruházási kisokost.

Mennyiből jön ki egy háztetőre kerülő napelem-rendszer? Hogyan érdemes méretezni? Napcella vagy napkollektor? És mennyi idő alatt térül meg egy-egy ilyen beruházás? Igaz-e, hogy ezen a területen is minden gyártmány kínai? Ezekhez hasonló kérdésekkel nap mint nap találkoznak az iparági szereplők. Ám mivel a témában járatlanok számára a legnagyobb gondot éppen a tájékozódás jelenti, ezért 12 pontba szedve kapaszkodókat adunk e rengetegben.

1.) Mennyit süt a Nap, és abból mennyi hasznosítható?

A nap sugárzását elektromos árammá alakító napelem teljesítménye a típustól, a sugárzás intenzitásától, hosszától, valamint a napsugarak beesési szögétől függ. Magyarországon a legnaposabb terület a Duna-Tisza közének déli fele (2000 óra/év napsütéssel), a legkevésbé napos területeket pedig az észak-keleti régió, illetve az Alpokalja jelenti (1800 óra/év napsütéssel). Egy átlagos méretű családi ház tetejére telepített, a fogyasztást akár teljes egészében kiváltani képes rendszer mérete ennél fogva lehet az egyik helyen például 2, a másikon pedig 3 kW-os is, mivel ezekből a jellemzően déli irányba tájolt, kis dőlésszögű rendszerekből Nyugat-, és Észak-Magyarországon 2100-3150 kWh, a déli területeken pedig 2300-3450 kWh energia nyerhető.

2.) Napelem vagy napkollektor – mi a különbség?

A napelemes rendszer fotovillamos elven működik, vagyis a nap energiáját félvezetők és egy generátor segítségével árammá alakítja át. A napkollektor nem villamos energiát, hanem hőt állít elő a napsugarakból. A napelemeket a fogyasztó villamos energia igényeinek kiváltására, a napkollektort pedig főként használati melegvíz előállítására, illetve fűtésre használják, vagyis zömmel a földgázfogyasztást csökkentik.

3.) Milyen hatásfokúak és hová ajánlottak a napkollektoros rendszereknek?

A napkollektorok hatásfoka függ a napkollektorok fajtáitól, és a különböző külső körülményektől is, az olcsóbb síkkollektoros rendszerek hatásfoka így a téli és nyári időjárás függvényében akár 5 és 75 százalék között is ingadozhat, miközben egy „U” vákuumcsöves, tükröket is használó – de jóval drágább – rendszer képes a 70 százalék feletti hatásfokot éves átlagban is produkálni.

A napkollektor rendszer által előállított energiát a háztartások általában használati melegvíz előállítására, illetve fűtés rásegítésre használják. Gyakori, hogy szállodák, kempingek ezt használják a medence fűtésére is, sportpályák, áruházak és irodák viszont a fűtés mellett egyre inkább a hűtés rásegítésre is használják.

4.) Mennyi idő alatt térülnek meg a napkollektoros és a napelemes rendszerek?

Előbbi rendszerek megtérülési idejét manapság 6-12 évben határozzák meg a kereskedők. De garanciát aktuálisan a legtöbb forgalmazó cég 15 évre vállal, de van, aki azt is, hogy a 25 éves élettartam során 19 évig a kollektor képes az eredeti hatásfokkal dolgozni.

Utóbbiak közül, csak az önerős beruházásokat nézve az olcsóbb rendszerek nagyjából 8, a drágábbak 10-12 év alatt képesek kitermelni a létesítési költségüket. A napelem-cellák gyakorlatilag korlátlan ideig működnek, a modulok élettartalma átlagosan 25 év. A gyártók általában 12-15 évre, a névleges teljesítmény leadásának 90 százalékára vállalnak garanciát. De van olyan termékajánlat is, amelyre a forgalmazó több mint 30 évre vállal 80 százalékot meghaladó teljesítménygaranciát.

5.) A szigetüzemű vagy hálózatra visszatápláló napelemes rendszer jobb?

A sziget üzemű (akkumulátoros) rendszerek költségének jelentős tétele az energiatároló akkumulátoroké, amit a hálózatra táplálóknak voltaképpen a meglévő villamos energia hálózatot tárolásra használva nem kell megfizetniük. A szolár-akkumulátorokat ennél fogva ott érdemes telepíteni, ahol nincs vezetékes hálózat. Ezen kívül lényeges különbség nincs a két rendszer között.

A különbséget napelem és napelem között az jelentheti, hogy az monokristályos, polikristályos vagy a vékonyrétegű (amorf, CIGS, CdTe) technológiával készült-e. Hatásfok alapján az előbbi két típus átlagosan 14-20, az utóbbi többnyire 8-10 százalékos hatásfokkal működnek. A vékonyrétegű modul viszont szórt fényben és melegebb időpben jobban teljesít. A családi házakra főként valamelyik kristályos technológia telepítése a jellemző, itt a napelemek helyigénye 1 kW-ra számolva mintegy 7 négyzetméter. A vékonyréteget inkább az ipari méretű felhasználás jellemzi, illetve az, ha az optimálistól eltérő tájolás szükséges.

6.) Mi van, ha nem süt a Nap?

Ez szinte kizárólag a fotovoltaikus rendszereket érinti. Nem valószínű, hogy tökéletesen megegyezik a fogyasztás az éppen megtermelt energia mennyiségével, de a hálózatra visszatöltős, és a sziget üzemmódban akkumulátorra dolgozó napcella rendszerek esetében is az a meghatározó, hogy a termelés és a fogyasztás napi, heti vagy havi szinten egyensúlyba kerüljön. Éjszaka a termelés nulla, a fogyasztás minimális, délben viszont a termelés akkor is lehet maximális, ha nincs otthon senki. Az így a hálózatra (illetve akkumulátorokba) felöltött plusz energia este, amikor a fogyasztás megugrik, a termelés pedig kisebb lesz, „elfogyasztható”.

Ez a kiegyenlítődés úgy is érvényesíthető, hogy ha a nyaralás miatt két hétig csak termel a rendszer, akkor az a téli hónapok alatt fogyasztódik el. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a napcella rendszerek nem folyamatos túltermelésre, hanem arra valók, hogy a lakások éves fogyasztásnak megfelelő villamos energiát helyben állítsák elő.

7.) Hogyan épül fel egy hálózatra visszatápláló rendszer?

Az ilyen rendszer három fő részből áll: a napelemekből, az inverterből és a termelés/fogyasztás mérőből. A napelemek által termelt energiát a hálózat és a háztartási fogyasztók számára is kezelhető minőségű villamos energiává kell alakítani. A 230V, 50Hz váltakozó feszültséget az inverter állítja elő, de az elem egy sor védelmi funkciót is ellát a rendszerben, és az is a feladata, hogy teljes szinkronban dolgozzon a hálózattal. Ennek számlájára írható, hogy a rendszernek bizonyos szempontból az inverter a leggyengébb láncszeme. Úgy értve, hogy a szakemberek a projektköltségek teljes üzemi ciklusra számolásakor javasolják legalább egy invertercsere beszámítását a költségoldalon.

8.) Mi történik, ha a hálózatra táplált mennyiség több vagy kevesebb, mint a fogyasztás?

Az áramszolgáltató a jelenlegi jogszabályok szerint köteles a háztartási fogyasztó által megtermelt, de el nem használt energiát megvásárolni. A hálózatra visszatáplálással kapcsolatban szerződést kell kötni, és havi, negyedéves, vagy éves, úgynevezett szaldóelszámolást kérhet a fogyasztó. Vagyis az adott időszakban az elszámolás alapja mindig a hálózatra feltöltött és onnan elfogyasztott energia különbsége – csak ezt kell megfizetni.

A szerződés szólhat arról is, hogy a túltermelést a szolgáltató megveszi, de ezt rendszerint nyomott árhoz kötött – éppen azért, hogy ne érje meg eleve túlméretezett, folyamatosan feltöltő napcella rendszerben gondolkodni.

Nem kell külön építési engedély a napkollektor és napelemes rendszer telepítéséhez, de barkácsolásra, „Csináld magad!” programként a napcella vagy napkollektor telepítés nem javasolt. A rendszereket ma már a szerződéskötéstől számított néhány héten belül a legtöbb cég a helyszíni felméréssel együtt telepíteni is vállalja. Ezzel kapcsolatban érdekes tény, hogy az áramszolgáltatókkal mindez nem mindig zajlik ennyire zökkenőmentesen. Az óracserére sok esetben hónapokat is várni kell – ezt érdemes bekalkulálni.

9.) Milyen költségei vannak a napelemes rendszerek hálózatra kapcsolása?

Az úgynevezett háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatása (ebbe a lakóházak és kisebb cégek rendszerei sorolhatók) nem jár költséggel. Külön csatlakozási díjat sem kell fizetni 32 Amper áramerősségig, és a két irányban mérő „villanyóra” cseréje is az áramszolgáltató költség nélküli kötelezettsége. Mindezt a 2008-as villamos energia törvény (vet), illetve annak egyik végrehajtási rendelete írja elő, a szolgáltatók legfeljebb a létesítési dokumentáció elkészítéséért, tervezéséért kérhetnek pénzt, ezt azonban sok esetben a napelemet telepítő cég – ahogyan az ügyintézést is, magára vállalja.

10.) Kell-e védeni a napelemet a villámtól és a jégveréstől?

A napcella védelme, illetve karbantartása nem igényel különösebb figyelmet. Villámcsapás ellen összességében a lakóingatlant érdemes védelemmel ellátni, külön a napelemes rendszer ilyesmit nem kíván. Ahogyan havat lapátolni se kell róla, és a vegyi alapon működő öntisztító rendszert sem muszáj évente többször ablakmosóval letisztítani.

Az már az alsóközép kategóriás napelemekre is jellemző, hogy a gyártás során olyan biztonsági üveg mögé kerülnek, amelynek bírnia kell a 3 cm átmérőjű jégdarabok becsapódását is. Ez a tétel alapból a garancia része, ugyanakkor érdemes ezt a lakásbiztosításba is betetetni. A rendszer pusztán olyan rutinellenőrzést igényel, amelyben időnként a villamos rendszer csatlakozóit, illetve a rögzítő elemeket megvizsgálják.

11.) Milyen márkát érdemes venni? Milyenek a kínai napelemek?

A kínálati oldalon ma már szinte kizárólag olyan cégek működnek, melyek a tervezéstől a kulcsrakész, komplett kivitelezésig mindent vállalnak, és transzparensen be is áraznak. Az azonban nem mindegy, hogy milyen maga a „portéka”.

A kristályos technológiával készült napelemek hatásfoka nagyon hasonló, és rengeteg gyártója van, ami egyre élesebb árversenyt is generál. A gyártók közti különbséget az áron túl a kivitelezési minőség és az élettartam jelenti. A szektor robbanásszerű növekedése nagyrészt a kínai gyártók dömpingjének köszönhető; ahogyan az is, hogy sok német és más európai, illetve japán napcella gyártója kiszállt az üzletből – éppen az árverseny miatt. A kereskedők többsége azonban leginkább a német és a japán márkákra esküszik, főként a tartósságuk miatt, jóllehet köztük is találni szép számmal olyan cégeket, melyek a távol-keleten (főként Kínában) gyártatják a moduljaikat. De abban sincs semmi szokatlan az európai gyártásban, hogy szlovák cég Bosch-cellás gyártmánnyal, olasz központú cég pedig berlini gyártóüzemmel hirdeti magát.

A „kínai” jelző önmagában itt nem minősítés, mert az attól még lehet jó, megfelelő, vagy egészen rossz is. Ebből a mezőnyből azonban hárman, (az STP (Suntech), a Trina és a Yingli biztosan megüti a legfejlettebb „nyugati” gyártók szintjét. Ám mielőtt letenné bármelyik mellett is a voksot – javasolják a piaci szereplők – előtte érdemes alaposan tájékozódni, mivel a döntés akár 25 évre is meghatározó lehet.

12) Honnan tudható, hogy mekkora rendszer ajánlott vagy szükséges?

A telepítést és beüzemelést vállaló cégek zöme ma már az alábbihoz hasonlóan egyszerű megoldást használ annak szemléltetésére, mennyire egyszerű is, hogy miből mekkora és mennyiért kellhet egy napcellás beruházáshoz. Elég pusztán a villanyszámla összegét megadni, és két kattintás után az érdeklődő megkapja, hogy mekkora teljesítményű rendszert érdemes telepítenie a hálózatra tápláló rendszer, illetőleg a szigetüzemű napelemes rendszer esetén.

Egy példa: ha a villanyszámlája havi 10 ezer forint, akkor a fogyasztása: 2791 kWh/év. Az említett rendszerben ebből az következik, hogy érdemes a 70 százalékos kiváltás (vagyis: 1954 kWh/év) körüli értékre tervezni a telepítendő kapacitást. Az erre javasolt, hálózatra táplálós infrastruktúra rendszer mintegy 1,6 millió forintba kerül, és a tételes elszámolás szerint 7 db napelemből, egy inverterből, a szükséges szerelvényekből (speciális kábelek, tető-rögzítő elemek, csatlakozók), valamint a hozzá adandó szaktudás (a felmérés, tervezés, szállítás, installálás, tesztelés, bekötés valamint az engedélyeztetés) árából tevődik össze.

Egy másik ajánlattípus, hogy a forgalmazó-telepítő cég menüben kínálja fel a komplett rendszereit. Az előzőhöz hasonló méretű rendszert 119 ezer forintos éves megtakarítással nettó 1,179 millióért hirdet. Érdemes figyelni arra, hogy a kínálati oldalon éleződő versenybe a hazai vállalkozások mellett – mint sok más termék esetében – szlovákiai cégek is beszálltak. Magyar nyelvű honlapjaikon kínált rendszerek olykor nem csak a két országban használt áfa-kulcsok közti különbséget mutatják. Lehet a magyarázata ennek az is, hogy Szlovákia pár lépéssel előrébb jár a lakóházak, kkv-k napelem-telepítési gyakorlatában, és az is, hogy olcsóbban dolgoznak. De az árelőny és a garanciaérvényesítési problémák lehetőségének bekalkulálása mellett arra is érdemes figyelni, hogy ha a beruházás pályázati pénzből valósul meg, a támogatás érinti-e ezt a területet.

Olyan vállalkozás is van azonban, amely mindezeken túl a zöld politika iránt fogékonyakra is számít, mivel azzal is szemlélteti az általa forgalmazott rendszerek megbízhatóságát, valós időben, illetve archívumból kereshetővé tette a saját maga által használt napcella-rendszer teljesítményét, sőt, a megtermelt wattórákon túl a berendezés hozamát és az általa megtakarított CO2 kibocsátási mennyiségét is.

Forrás: www.hvg.hu

Azt mondták, nem lesz már olcsóbb a napelem. És mégis!

Míg a napelemek globális térnyerése a nemzetközi sajtóban egyre fontosabb téma, Magyarországon a napelem főként az elhibázott támogatási politikával, illetve azzal kerül a hírekbe, hogy hungarikumként nálunk környezetterhelési díjat kell fizetni utána. A hivatalos prognózisok többnyire arra futnak ki, hogy a világban az utóbbi évek lezajlott napelemár-csökkenés kifulladt. Pedig ez nem igaz, pár év alatt a negyedével eshet az ár.

A következő három évben további 25 százalékkal tovább esik majd a napelemek ára – adta hírül a Reneweconomy. Ez az áresés pedig tovább élénkíti a technológia iránti amúgy is élénk érdeklődést még az olyan, eddig nem túl sokat mutató országokban is, mint például Chile vagy a Közel-Kelet országai. Legalább is ezt jövendöli a Canadian Solar.

A cég a világ egyik legnagyobb napenergia-ipari vállalata, 2001-ben alapították, és mára világszerte jól ismert a magas minőségű szilíciumtömbjeiről, szilíciumlapjairól, napelemes moduljairól és rendszereiről.
47-ről 36-ra, és tovább
A világ három legnagyobb napelemgyártója közé tartozó Canadian Solar napokban kiadott részletes piaci kilátásai és előrejelzései közt az olvasható, hogy míg 2014 végén 47 USA cent/Watt (ez 133 forint/Watt-ot jelent) volt a napelemek előállítási költsége, addig az ő kalkulációik szerint 2017 végére csupán 36 centes (100 forintos) egységárral reális kalkulálni. Ebbe az is belejátszik a cég szerint, hogy az egy-egy panel energiatermelő hatékonyságát is javítani lehet – a cél az, hogy a mai 255 Wattról akár 310 Wattra is emelkedhessen a teljesítmény–, amivel a mai, beépített napelemek átlagos 16-17 százalékos hatásfoka is szépen javul, a prognózis szerint 20 százalék körüli szintre lehet viszonylag gyorsan feltornászni.
Ugyancsak 20 százalékkal, csak éppenséggel lefelé mozdulhat el a napelemes rendszerek költségszintje, miután a gyártás várhatóan a jelenleginek mintegy a duplájára, évi 5,5 GW teljesítményű rendszer előállítására lesz képes.
Ráadásul a felvevőpiacot tovább hevíti a jelek szerint az is, hogy a lakóházak napelem-túltermelését egyre inkább lesz, ami a hálózatra táplálás helyett szimplán felszívja. Az energiatárolási kérdésre lakóház szinten választ adni tudó első fecske – a Tesla “akkumulátor-szekrényének”, a PowerWallnak képében – már megjelent, de mellette az elektromos járművek hétköznapibbá válása és folyamatos térnyerése az, ami a Canadian Solar szerint csak a tengerentúlon több milliárd dolláros beruházásokat generál az elkövetkezőkben – ezzel is tovább csökkentve a napelemrendszerek telepítéséhez szükséges egységnyi finanszírozási költséget.
Eközben Magyarországon
Miközben a világ az olcsó napelem kora felé vette az irányt, és most éppen nagyon jó évek várnak a napelemgyártókra, mert termékeikkel a világ jelentős részén ugyanannyiért tudnák előállítani az áramot, mint a hagyományos erőművekkel – írtuk nemrég a Bloombergre hivatkozva –, eközben Magyarország más úton jár. Japántól Kínán és az Egyesült Államokon, illetve Dél-Afrikán át Indiáig sorolni lehetne, hogy hol hány gigawattnyi, napfényből nyert energiát terveznek beilleszteni a villamosenergia-rendszerükbe – de Magyarország erre lényegében “oda se figyel”. Helyette a kormányzati tisztviselők továbbra is a “nem süt a nap, nem fúj a szél” ortodoxiáját mantrázzák, a kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre, miközben 60 évre a rendkívül kockázatos orosz atombizniszbe bonyolódnak bele éppen – a Paks 2 projket révén.

Forrás: hvg.hu

Csökken a napelem ára, mégsem terjed eléggé

Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben felére esett a napelemár, ennél kisebb ütemben bővülnek a napenergia-termelő egységek – közölte a napenergiás rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó High Six Team Kft.

A szakértők az árat ahhoz mérik, hogy a napelemtábla – a nap csúcssugárzásakor – mekkora villamos energiát termel. Ez 2007-ben 180 watt volt, ma a prémiumminőségű táblák már 500 wattot is képesek termelni óránként. A jelenlegi ár wattonként 1 euró a csúcsminőségű termékeknél, de az olcsónak számító termékek már megvásárolható wattonként 40 centért is.

Európában 2011-ben 22 gigawatt naperőművi kapacitást helyeztek üzembe, ez volt eddig a csúcsév. Az üzembe helyezett kapacitás ettől kezdve csökken: 2012-ben 17, 2013-ban pedig 11 gigawatt volt, és az előzetes adatok szerint tavaly is körülbelül ekkora új kapacitás lépett be. Az Európai Fotovoltaika-ipari Szövetség (EPIA) – amelytől a korábbi adatok is származnak – 2018-ig tartó optimista becslése szerint éves átlagban 15 gigawatt új kapacitás megépítése várható, de ennél reálisabb az évi 10 gigawatt körüli érték.

Magyarországon tavaly 50 megawatt naperőművi kapacitást helyeztek üzembe. Idén – várhatóan – egy 16 és egy 90 megawattos erőmű lép üzembe. Ezt követően itt is visszaesés várható, de 2018-tól a becsült új kapacitás már elérheti az évi 80 megawattot.

A magyar éghajlati övezetben egy négyzetméter napelem tábla évi 1200 kilowattóra villanyáramot képes termelni. A mediterrán övezetben ez eléri az 1700 kilowattórát, míg a trópusokon 2200 kilowattórával lehet kalkulálni.

forrás: MTI, 2015. május 24.

A fűtés is lehet veszélyes

Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet a készülék nem rendeltetésszerű használata, a szabálytalan kivitelezés, illetve a műszaki felülvizsgálat vagy ellenőrzés elmulasztása.

Bár a hűvösebb időben egyre több otthonban kezdenek el fűteni, még nem késő a hivatalos fűtési szezon kezdete előtt szakemberrel ellenőriztetni a tüzelő- fűtőberendezéseket és az égéstermék-elvezető rendszereket .

A nem rendeltetésszerű használat következtében jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetek alakulhatnak ki, de nem ritka a fizikai robbanás sem. Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot égetnek, az elzáródott kéményből pedig a káros anyagok visszaáramolhatnak. Ezek a veszélyforrások a megfelelő használattal teljesen kiküszöbölhetőek!

A szabálytalan kivitelezés miatt az égéstermék visszaáramolhat, a tüzelő-fűtőberendezések meghibásodhatnak. A zárt térbe visszajutó gázok, így a szén-monoxid már alacsony koncentrációban is komoly veszélyt jelentenek az ott tartózkodókra. A rosszul bekötött eszköz gyakrabban meghibásodhat, azt gyakrabban kell javítani és rövidebb idő alatt tönkremegy, ráadásul jóval több pénzt kell ráfordítani. Mindez megelőzhető, ha megfelelő minőségű termékeket vásárolunk, a tervezést és a kivitelezést pedig valódi szakember végzi el!

A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. Ezt a munkát is minden esetben bízzuk szakemberre. A fűtési rendszer valamennyi elemét ellenőriztetni kell az előírás szerinti időszakonként!

Forrás: veol.hu

Már az ókorban is ismerték a padlófűtést

Padlófűtéses római kori házat tártak fel Törökország déli részén, az ókori Piszidia városában. A ház nemcsak padlófűtéssel, hanem folyóvízzel és szennyvízelvezető rendszerrel is rendelkezett.

A kétemeletes házban volt szauna és fürdő is, a padlót pedig kályha segítségével fűtötték – mondta el Mehmet Özhanli, a feltárás vezetője. A kétezer négyzetméteres házat tavaly fedezték fel a Piszidia városában folyó feltárások alkalmával. A település a korai kereszténység egyik fontos központja volt. A régészek szerint az épületet Kr. e. 25-ben emelték, és tipikus anatóliai háznak tűnik – olvasható a Hürriyet török napilap angol nyelvű honlapján.
Özhanli szerint a városban való elhelyezkedése alapján a ház eredetileg egy gazdag vagy előkelő származású római tulajdona lehetett, és egészen a XI. századig használták.

„Nincs több konkrét információnk, de tudjuk, hogy az épület több különböző civilizációból származó lakónak is otthont adott az évszázadok alatt” – mondta a régész. A nyomok alapján úgy tűnik, hogy a házat egyszer felégették. A régészek a leégett réteg maradványai alatt keresztény témájú márványra festett képeket találtak, ami arra utalhat, hogy a házat leginkább a IV. században használták. Özhanli szerint a legvalószínűbb, hogy a házat a VIII. századi arab betörések egyike alatt gyújthatták fel.

Olcsóbban is megúszhatnánk a rezsit!

Az energiahatékonysági világnap alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra. A rezsi háromnegyede a fűtésre megy el, pedig ennek a felét megspórolhatnánk.

Az orosz embargó ellenére is lehet sikeres az üzlete! Orosz–FÁK-országok Üzleti Fórum május 21-én.

Magyarországon a lakosság energiafogyasztási mértéke aránytalanul magas, a teljes energiafogyasztás egyharmadát, kb. 32 százalékát tesz ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában 23, Szlovákiában 20 százalék a lakosság által felhasznált energia aránya. A Knauf Insulation szakemberei szerint háztartásaink energia költségeinek átlagosan 75 százalékát a fűtés és légkondicionálás teszi ki. Közismert, hogy környezetünk és a jövő generációk védelme szempontjából rendkívül fontos, hogy spóroljunk a vízzel, lekapcsoljuk a villanyt magunk után, vagy kapcsoljuk ki az éppen nem használt elektronikai eszközöket. Az elpazarolt energia legnagyobb része azonban – amely befolyásolja mind költségeinket, mind pedig CO2 kibocsátásunkat – a lakások falain keresztül távozik, így ott is állítható meg: hőszigeteléssel a fűtési célú energiafelhasználásunk akár 50 százalékát is megtakaríthatjuk.

Csökkenő források, növekvő kibocsátás

Minden évben március 6-án tartják a nemzetközi energiahatékonysági világnapot, amely célja, hogy felhívják a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Magyarország energiafüggőségi rátája 52% (a nettó energiaimport és a bruttó fogyasztás hányadosa), ezért az energiafelhasználás csökkentése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Megtakarítani leginkább azonban az el nem használt energiával lehet. Amellett, hogy törekedni kell a források takarékosabb felhasználására és az energiatakarékos háztartási eszközök használatára, az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése sem csak az ipar, de a lakosság felelőssége is.

Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar

A világ energiafogyasztásának egy harmadát Kína és az Egyesült Államok teszik ki. Magyarországon viszont mindkét államnál nagyobb a lakossági energiafogyasztás aránya. Míg az Egyesült Államokban 18%, addig Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át teszi ki a lakossági fogyasztás. Ez évi kb. 5.000.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az Eurostat adatai szerint azonban nem csak az ipari nagyhatalmaknál, hanem a legtöbb környező országnál is nagyobb a magyar lakosság energiafelhasználási aránya. Míg ez az arányszám Magyarországon 32, addig Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20%.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

Van tehát mit tennünk a lakossági energiahatékonysága terén. A magyar lakosság ugyanis az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Ennek oka, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon 20-35, a tetőn 15-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15% hő távozik. A Knauf Insulation valós körülmények között végzett épületenergetikai tesztje megmutatta, hogy korszerű szigetelés felhelyezése után ezen lakóházak tulajdonosai akár 46%-ot is spórolhatnának fűtési költségeiken, ugyanennyivel csökkenthetve CO2 kibocsátásukat is.

„Az építőipar több éves stagnálása ellenére érdekes tény, hogy azok viszont, akik vásárolnak szigetelőanyagot, jellemzően egyre inkább a minőségi termékeket keresik, mert tudják, hogy azok több energia megtakarítást eredményeznek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy bár még mindig kisebb Magyarországon az alkalmazott hőszigetelések átlagos vastagsága, mint a környező országokban, az tapasztalható, hogy azért évről évre növekszik. Érdemes tudni, hogy egy, a jövő energetikai követelményeinek is megfelelő, kiváló minőségű, tűzbiztos, páraáteresztő, zajgátló ásványgyapot hőszigetelő rendszer költsége a ház árának átlagosan 10%-át teszi ki, falazattípustól függően az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése viszont 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.

forrás: piacesprofit.hu

Szigetelje az otthonát pályázati segítséggel!

A magas fűtési költségek és a nyári klímahasználat ellen a legjobb eszköz a hőszigetelés. Többnyire a falak hőszigetelésére gondolunk, és nem véletlenül: mivel ez a ház legnagyobb felülete, itt szökik el a legtöbb hő.

A hőszigetelés fontosságáról ma már szinte mindenki hallott, a kérdés csupán az, hogy milyen vastag szigeteléssel mennyit tudunk megtakarítani. Míg a mai magyar építési gyakorlatban a 7-10 cm vastag hőszigetelés az általános, addig a legtöbb európai országban már ma is jóval előttünk járnak. A szomszédos Ausztriában például 15 cm felett van, és a szerb előírásokat is csak 12 cm vastag szigeteléssel lehet kielégíteni.

A hazai előírások most változtak. Amennyiben az utólagos hőszigeteléshez támogatást (pályázati pénzeket) vesznek igénybe, úgy egy hagyományos B30-as téglafalat legalább 14 cm vastag polisztirolhab hőszigeteléssel lehet felújítani, de a hatékonyabb, Grafit típusú hőszigetelés sem lehet 11 cm-nél vékonyabb. Ezzel a fal hőveszteségét akár 80%-kal is lehet csökkenteni, ami a ház fűtési költségét a felére is leviheti.

És hogy kinek éri meg energiatakarékos házat építeni? Mindenkinek. A fiataloknak a gyerekük jövője miatt, mert a kevesebb elégetett tüzelő kisebb környezetrombolással jár. A középkorúaknak azért, mert a kamatok zuhanása mellett ez az egyik legjobb befektetés: 15-25%-os hozamot ad és az épület értékét is növeli a beruházás. Az idősebbek pedig nyugdíj-előtakarékosságként számíthatnak a hőszigetelésre: idős napjaikra nem kell a magas számláktól rettegni.

Végül mindhárom korosztálynak bónusz az egyenletesen meleg, komfortos lakás, ahol a falakból nem süt a hideg, és nyáron sem reked meg az elviselhetetlen meleg.

A korábbiaktól eltérően az idén kiírt “Otthon Melege” pályázaton már nem csak a panel épületben lakók indulhatnak. Ha az április 30-a után beadott pályázatuk nyer, úgy a legalább 5, de legfeljebb 60 lakásos társasházak és lakásszövetkezetek energetikai beruházásainak akár 50%-át is megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként.

A bruttó 10 milliárd forintos keret mindenképpen kecsegtető, várhatóan 20.000 lakás korszerűsítését lehet ezzel elérni. A forrás elosztása régiónként történik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, társasházi épületszám/régió arányban megosztva. Bár ez nem éri el a hazai lakásállomány fél százalékát sem, miközben az energetikailag nem megfelelő lakások aránya 70%. Van még tehát feladat, ha a teljes hazai lakásállományt orszerűsíteni szeretnénk.

Kik pályázhatnak?

A pályázaton – építési technológiától függetlenül – csak olyan épület vehet részt,
► amelyben az épület (egyedi fűtés esetén a lakások) hőszabályozása és mérése már megoldott, vagy a pályázat keretén belül megvalósításra kerül,
► amely 1946 után épült, de 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkező távfűtéssel, házközponti fűtéssel, illetve lakásonként egyedi fűtéssel ellátott lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek állami támogatást.

Milyen célt kell elérni?

Amennyiben egy épület a beruházást megelőzően nem éri el a „C” energetikai minősítési osztályt, a beruházás befejezésével legalább a „C” energetikai minősítési osztályba kell kerülnie. Amennyiben az épület már a beruházást megelőzően eléri ezt, úgy a beruházás megvalósításával legalább két minősítési osztállyal javulnia kell a besorolásának, valamint a beruházásnak kötelezően megújuló energia alkalmazásával kell megvalósulnia. Ilyen jelentős javulást csak kellően vastag hőszigeteléssel lehet elérni.

Az idén kiírt “Otthon Melege” pályázatra bruttó 10 milliárd forintos keret fordítható, ami sok lakás rezsijét tudja véglegesen csökkenteni. Azoknak a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek érdemes ebbe belevágni, amelyek még eddig nem végeztek jelentős felújítást. A pályázat ugyanis kiemelten támogatja a komplex épületenergetikai korszerűsítést, mivel a legnagyobb energia-megtakarítás a komplex felújítással érhető el.

Az így létrejövő beruházások hozzájárulnak a komfortérzet, valamint az ingatlan értékének növeléséhez. Ezzel együtt azok is pályázhatnak, akik korábban bizonyos felújítási elemeket (nyílászáró-csere, szigetelés, gépészeti rendszer felújítása) – önerőből vagy állami, illetve önkormányzati támogatás segítségével – már megvalósítottak és a mostani pályázatban vállalják az épület teljes, komplex korszerűsítésének megvalósítását.

Forrás: ma.hu

Spórolj infrafűtéssel!

Miért éppen infrafűtés? Miért éppen heatflow? Mert olyan, mintha a Nap melegét használná fűtésére. Mert a hagyományos fűtési rendszerekhez képest sokkal hatékonyabban működik. Mert nem csak gazdaságos, hanem egészséges is, hiszen az infrafűtésnél nem keletkezik légmozgás és szállópor sem, így akár az allergiások is bátran választhatják. Mert a slim padlófűtés / mennyezetfűtés beszerelési költsége általában 50%-kal kevesebb más fűtési rendszerekhez képest.

 

Napjainkban gyakran jelennek meg új fejlesztésű fűtési rendszerek a piacon, melyek költséghatékonyságot, alacsony energiafogyasztást ígérnek a vásárlóknak. Az kevésbé valószínű, hogy ezeknek a rendszerek az emberi szervezetre gyakorolt hatása kedvező lenne. A probléma oka a fejlesztések újdonságából fakad, hiszen ezeknek az új rendszereknek a tényleges hatását csak becsülni tudjuk.

Van azonban egy köztudottan jótékony hatású sugárzást használó fűtési megoldás, melynek sikerességét az infrasugárzást kibocsájtó termékek piacának rohamos bővülése is tanúsítja. Olyan, mintha a Nap melegét használná az ingatlanának fűtésére.

 

Hiszen a Nap is szabad szemmel láthatatlan infrasugarakat bocsájt ki, melyek kellemes melegséggel töltik el szervezetünket. Így egy régóta ismert fűtési módszert ötvöztek egy új technológiával.

Az infrasugarakkal fűtő rendszerek között is újdonságnak számít a második generációs heatflow fűtőfólia. Ki ne szeretné a legmodernebb fűtési rendszert a lakásába, házába? Fontos megérteni, hogy milyen elven működik az infrafűtés. A korszerűtlen és gazdaságtalan hagyományos fűtési rendszerek egyik hátránya, hogy a levegőt fűti fel és az emberi test csak ezen keresztül érzi a hőt. Emiatt keletkeznek a többletkiadások a háztartásokban. A heatflow fűtőfólia ehhez képest sokkal hatékonyabban működik, mivel elsősorban közvetlenül a tárgyakat és az emberi testet fűti. Miért melegítené feleslegesen a levegőt?

 

 

Térjünk vissza az egészségre gyakorolt hatásokra, mivel jogosan várható el egy fűtési rendszertől, hogy ne csak gazdaságos, hanem egészséges is legyen. Hosszú évtizedekig a légmozgással járó szállópor problémájának megoldása jelentett nagy kihívást. Mint már említettem, infrafűtésnél nem keletkezik légmozgás és szállópor sem, így akár az allergiások is bátran választhatják.

 

második generációs heatflow fűtőfólia élettani hatásai bizonyítottan pozitívak, amit közérzetünkön is tapasztalhatunk a keletkezett anionok magas száma miatt: energikusabbá, jobb kedvűvé válunk, lassabban fáradunk el. Hiszen az anionokat a levegő „vitaminjának” is szokás nevezni.

 

Biztosan úgy gondolják, hogy mindez csak magas beszerelési- és anyagköltségek, több napos munka árán valósítható csak meg. Sokan ezért halogatják a korszerűsítéseket és felújításokat, mert úgy gondolják, hogy nem lesz elegendő idejük, el fog húzódni a sok fúrás, szerelés, és sok helyre kell majd a különböző alkatrészek után autókázni, ami persze újabb költségeket jelent.

 

Erre is tudunk megoldást! A slim padlófűtés / mennyezetfűtés beszerelési költség általában 50%-kal kevesebb más fűtési rendszerekhez képest, a szerelés időtartama maximum 1 napot vesz igénybe, valamint minden szükséges alkatrészről a szerelő gondoskodik. Nem kell falat fúrni a szereléshez, hogy csöveket átjuttassunk rajta, fűtőtestet felszereljünk!

Forrás: http://energiaoldal.hu/sporolj-infrafutessel/

Mindenkinél lesz fűtés az ünnepi időszakban

Nem kapcsolja ki a 60 napon túl nem fizetőknél a gázt a Tigáz, a GDF Suez, az E.ON és a Főgáz sem az ünnepi időszakban. A szolgáltatók a kikapcsolási moratóriumról a saját hatáskörükben döntenek. 2011 óta a közintézményekben október 15-től április 15-ig tilos kikapcsolni a gáz-, hő- és áramszolgáltatást. A lakossági fogyasztóknál pedig ünnepnapon és munkaszüneti napon nem lehet kikapcsolni a szolgáltatást.

Három évvel ezelőtt októberben, novemberben több mint 40 Pest megyei intézményben, csaknem húsz iskolában nem volt meleg víz és fűtés, mert a megyei önkormányzat közel százmillió forinttal tartozott a Tigáznak. Az iskolák forró teával itatták a kabátban ülő diákokat, az óvodásokat hazaküldték, vagy bezárták az intézményeket.

Az állami intézmények jól jártak

Hogy ilyen többet ne forduljon elő, egy 2011-es törvénymódosítás szerint tilos kikapcsolni, az energia-, így a gáz-, a hő- és az áramszolgáltatásból október 15. és április 15. között a közfeladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeket – szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeket is.

A lakossági fogyasztók esetében a kikapcsolási moratórium csak az ünnepnapokra vonatkozik. Az csak a szolgáltatók jóindulatán múlik, hogy december 29-én, hétfőn nem jelennek meg villáskulccsal a 60 napon túl nem fizető fogyasztóknál.

Nagyvonalú a szolgáltatók

Az ünnepi időszak közeledtével több szolgáltató kikapcsolási moratóriumot jelentett be, ami a lakossági fogyasztókat érinti. Volt olyan cég, amely azt mondta: azért nem álltak ki eddig a nyilvánosság elé a kikapcsolási moratóriummal, mert azt tapasztalták, hogy januárban és februárban a moratórium miatt megnő a nem fizetők száma. A törvény szerint a szolgáltatóknak munkaszüneti napon, ünnepnapon, munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon nem szabad kikapcsolni a szolgáltatást a számlatartozóknál.

Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője azt mondta: saját hatáskörben december 20-a és január 4-e között kikapcsolási moratóriumot hirdettek a lakossági fogyasztóknál. A gázszolgáltató 2012 óta az ünnepi időszakban nem zárja el a gázt a számlatartozóknál. A szóvivő szerint évente az ünnepi időszakban 1500 nem fizető fogyasztónál lesz továbbra is meleg a lakásban.

Békén hagyják karácsonykor a nem fizetőket

A GDF SUEZ is kikapcsolási moratóriumot hirdet az ünnepi időszakra – közölték. A GDF SUEZ a nagy tartozást felhalmozó ügyfeleinél december 22-e és január 5-e között nem szereli le a gázórát. A gázszolgáltató az Origóval azt közölte: ”a GDF SUEZ az év minden időszakában arra törekszik, hogy az ügyfelek késedelmes fizetése esetén ne, vagy minél később kerüljön sor a kikapcsolásra”. A GDF SUEZ azt írta az Origónak, a kikapcsolási moratórium után nem nő meg a gázszámlát nem fizetők aránya.

4400 fogyasztót kapcsoltunk ki

Az E.ON évente 4400 lakossági fogyasztónál kapcsolja ki a gázt a 63 napon túli számlatartozás miatt. Az áramot 2014-ben 30 ezer fogyasztónál kellett kikötni jelentős számlatartozás miatt. A cég azt közölte, a téli időszakban a magasabb fűtésszámlák miatt megnő kintlévőségük. Az ünnepek miatt az E.ON december 16-tól január 6-ig felfüggeszti a tartós számlatartozások miatti kikapcsolásokat mind az áram-, mind a gázszámlát nem fizetőknél.  Az E.ON az önként vállalt kikapcsolási moratóriummal kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a karácsony és a szilveszter körüli ünnepi időszakban minden ügyfele lakásában legyen fűtés és világítás.

A Főgáz több ezer ügyfelénél kell év közben kikapcsolni a gázszolgáltatást nem fizetés miatt – közölte Boros Norbert, a Főgáz szóvivője. A szóvivő hozzátette: évről évre csökken a nem fizetés miatti szolgáltatásszüneteltetések száma. Az év végi ünnepi időszakban a Főgáz is csatlakozott a kikapcsolási moratóriumot hirdetők közé.

Az EDF DÉMÁSZ Zrt. a nehéz anyagi körülmények között élő családok védelmében az ünnepi időszakban ismét kikapcsolási moratóriumot hirdet. 2014. december 18-a és január 8-a között azoknál a lakossági ügyfeleknél sem kapcsolják ki az áramot, akiknek számlatartozásuk van. Az EDF DÉMÁSZ felajánlja a szociálisan rászorulóknak az előrefizetős mérés lehetőségét, és az évente egyszeri részletfizetési kedvezményt is.

forrás: origo

Több mint 500 elégedett Heatflow ügyfél

2012 júliusában, sikerült átlépni a bűvös fél ezres elégedett ügyfélkört. Ennyien választották a Heatflow infravörös fűtőfóliát. Most már meg se állunk az ezerig.

Köszönjük mindenkinek a bizalmat, „egészséges meleget” kívánunk a hidegebb időszakokra!

Üdvözlettel

Heatflow

1 6 7 8 9