Intelligens tulajdonság bemutatása

Intelligens tulajdonság bemutatása

Napi rendszerességgel halljuk ügyfeleinktől, hogy más cégek szerint nem létezik olyan, hogy intelligens fűtőfólia. A következő videóval szeretnénk bemutatni, hogyan is működik ez valójában. A működő fűtőfóliára, ráhelyezzük tenyerünket , ezzel megakadályozva az energia továbbhaladását. Az intelligens fűtőfilm érzi a hőmérséklet emelkedését, ezáltal lecsökkenti a teljesítményét ezen a felületen, így tud csökkeni a hőmérséklet is. A lézeres hőmérőn jól látszik a fólia felszíni hőmérséklet változása.

Használja ki Ön is ezt a tulajdonságot otthonába, fizessen kevesebbet a fűtésszámlára.
Tekintse meg a többi videónkat is, majd kérjen a kollégáinktól ingyenes árajánlatot.

Padlófűtés infrafűtéssel

A padlófűtés az egyik legősibb fűtési módszer, már az ókorban alkalmazták, igazán elterjedtté azonban csak a 20. században vált.

Az infra fűtőfólia leggyakrabban padlófűtésként kerül beépítésre. Ennek több oka is van. Új építésnél a szerelő beton alá történik a telepítése, így a fölötte lévő beton hőtárolóként tud működni, ezáltal lényegesen gazdaságosabb lesz a fűtés. Felújításkor gyakori a meleg burkolat alkalmazása, a 3 generációs fűtőfólia ez alá minden köztes réteg nélkül gyorsan telepíthető.

A fűtőfilmet a fűtendő alapterülethez képest 50-70 % os fedéssel telepítjük, ez függ az épület energia veszteségétől. Egy nagyon jól szigetelt ház (pl. A+ -os vagy passzívház esetében) 50-60 % -os fedés van, rosszabb ingatlan esetében pedig 60-70% szükséges.

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az Ön háza 100 m2 alapterületű, akkor 50-70 m2 közötti területre kell fűtőfóliát telepíteni a ház energiaveszteségétől függően.

Padlófűtés esetében már csak az intelligens harmadik generációs fűtőfilmet javasoljuk. Korábbi típusoknál 4-5 cm légrést kellett tartani a padló és a bútorok között. Ellenkező esetben az energia nem tudott távozni, felforrósodott, és a parketta vagy bútor élettartamát drasztikusan lecsökkentette. Ha pedig kihagyjuk a bútorok alatt a fűtőfilmet, megeshet hogy későbbi felújításnál vagy átrendezésnél fontos részek alatt nem lesz fűtés.

Falfűtés, mint infrafűtés

A falfűtés tökéletes megoldás lehet abban az esetben, ha felújítás során nem szeretne burkolatokat bontani, vagy nincs kellő magasság a padló alatt. Inkább kiegészítő fűtésként használatos, mivel csak a szabad falfelületekre lehet telepíteni, bútorokkal eltakarni nem szabad, mivel ez rontaná a fűtőfólia teljesítményét. A fűtés a falra van felrögzítve, gipszkartonnal vagy faliszőnyeggel lehet eltakarni.
A videó alatt válassza ki, hogy mi érdekli és kattintson tovább most, hogy kollégáinktól ingyenes ajánlatot kapjon.

Infrafűtés rétegrendek

A rétegrend a telepítés módjától, és a burkolattól is függ.  

Mennyezet fűtés esetén a gipszkartonos kialakítja az állmennyezetet, erre helyezzük rá merőlegesen az infrafűtőfóliát és a hőtükröt. A hőtükör kerül felülre, így tudja a sugárzást a lakótér felé visszafordítani.

Falfűtés esetén a fűtőfólia közvetlenül rákerülhet a falra. Gipszkartonnal vagy kiegészítő fűtés esetén akár faliszőnyeggel is el tudjuk takarni.

Padlófűtés esetén a rétegrendünket nagyban befolyásolja a burkolat. Laminált parketta alá közvetlenül be tud kerülni az intelligens fűtőfólia, így legalulra kerül egy hűtükör, erre kerül a fűtőfólia, majd az egész rendszert egy párazáró fóliával takarjuk le. Az így létrejött fűtési rendszer magassága kb. 6 mm.

Hidegburkolat esetében szükségünk van egy szilárd köztes rétegre. Mint ahogy korábban említettem a legfelső réteg a fűtésünk felett egy párazáró fólia, ehhez sajnos nem lehet a csempét, járólapot hozzáragasztani. Kell a kettő közé 4-5 cm beton. Ez ad kellő szilárdságot a hidegburkolat alá. Előfordulhat felújításkor, hogy nincs kellő magasságunk a beton réteg kialakítására ebben az esetben jöhet szóba egy úgynevezett száraz extrit. Rigidurnak hívják ezt a terméket. 1,5 cm magas, gipszkarton rost. Tökéletesen megfelel a hidegburkolat és a fűtőfólia közé, ugyanis kellő szilárdsággal rendelkezik.

Szigorúbban szigetelünk

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2.400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti. A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10-15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1ºC fok. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége. E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50%-os csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint.

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7%-a, vagyis kb. 313.000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

forrás: energiainfo

Fűt a buszmegálló, ha a várakozók megfogják egymás kezét

A hideg idő beköszöntével újra terjed a közösségi oldalakon a fűthető buszmegállóról szóló videofelvétel.

Újra elkezdett terjedni a közösségi oldalakon a Duracell év eleji kampányvideója, melynek keretében Montrealban felállítottak egy speciális buszmegállót, amelyben egy kis erőfeszítéssel akár fűtött légkörben is várhatjuk a buszt, ahelyett, hogy fagyoskodnánk.

A meleg levegőt kibocsátó mennyezeti szellőzők beindításához a várakozóknak meg kell érinteniük a buszmegálló falain található szenzorokat, majd létre kell hozniuk egy “ember alkotta áramkört” egymás kezének megfogásával. Ez tartja működésben a rendszert.

A Canada Nightlife jelentése szerint pár percig még azután is áramlik a meleg levegő az üvegkalitkába, ha a várakozók elengedték egymás kezét. A megoldás nem csak arra jó, hogy melegben várakozzunk, egyben biztosítja, hogy nem a kijelzőt bámulva a telefont nyomkodjuk, de helyette odafigyelünk a körülöttünk lévőkre.

 

forrás: origo

 

https://www.youtube.com/watch?v=-mQZqKLiMIg

 

Padlófűtés parketta burkolatnál

A padlófűtés és a parketta burkolat egyáltalán nem zárják ki egymást, csupán arról van szó, hogy ilyen esetben a megfelelő parketta megválasztása kell, hogy legyen a legfontosabb szempont.

Szabályok parkettázáshoz padlófűtés esetén

Tévhit, hogy a parketta nem alkalmas burkolat a padlófűtés esetén. Bizonyos szabályok betartásával nyugodtan választhatunk parkettát. Burkolás előtt azt kell megvizsgálni, hogy a beton aljzat megfelel-e a gyártók által előírt mértékeknek. Ez egy speciális páramérő műszerrel megállapítható. Ha a beton megfelelő, a következő lépés, hogy a betonfelület egyenletes, sík és pormentes legyen. Szükség esetén az aljzat egyenetlenségeit meg kell szüntetni, és csak ezután kerülhet helyére a parketta.

(Fotó: Kaindl)

A padlófűtés csöveket  gyártó cégek élettartam garanciát vállalnak termékeikre, tehát attól kevésbé kell tartanunk, hogy a padlófűtés hibája esetén a parketta bontásra szorul. Üzembe helyezés előtt a padlófűtést nyomáspróba alatt tartják, tesztelik. Sérülést, hibát legfeljebb mechanikai külső behatások – pl. a padló fúrása – okozhatnak.

(Fotó: QuickStep)

A parketta fektetése előtt padlófűtés esetén is kell párazáró fóliáról gondoskodnunk, mert ez óvja a parketta alját az esetleges, betonban maradt nedvességtől. A párazáró fóliát követi a lépészaj csökkentő réteg, melynek célja a járófelületen hallható kopogás csillapítása, ezért fontos a minőségi lépészaj csökkentő alkalmazása. Csak a parketta telibe ragasztása esetén nem kell az említett két alátétet használni, ekkor jó minőségű PU ragasztóval ragasszunk.

Ha padlófűtésre kerül a parketta, célszerű betartani a gyártók által ajánlott határértékeket: a parketta felületén mért hőmérséklet nem haladhatja meg a 27 C fokot, a levegő páratartalmát tartsuk 40-60% között. Ez a szervezetünknek is megfelelő és a parketta élettartama szempontjából is ideális. Túl száraz levegőnél a parketta el kezd összeszáradni, rések keletkeznek és a parketta felülete hosszanti irányban megrepedhet. Ez főleg a fűtési szezon indulásakor következhet be, ezért célszerű a külső párásító használata. Túl magas páratartalom esetén a parketta magába szívja a nedvességet, ettől dagad, a dilatációknál hozzáérhet a falhoz, púposodhat, extrém esetben szétszakad a ragasztás, vagy a táguló parketta feltépheti a betont.

forrás:szephazak.hu

Átadták Magyarország legnagyobb passzívházát

A százlakásos passzívházat Nagy Csaba Ybl-díjas építész tervezte. Magyarországon jelenleg húsz minősített passzívház van, ám olyan méretű, léptékű, mint a Jász utcai, egy sincsen.

Tavaly novemberben beköltözhettek az első lakók a Jász utcai passzívházba. A házban száz bérlakás található, ezek negyven százaléka talált már bérlőre, de január végéig lehet még pályázni az üresen álló lakásokra.

Az épületet Nagy Csaba Ybl-díjas építész tervezte. Magyarországon jelenleg húsz minősített passzívház van, ám olyan méretű, léptékű, mint a Jász utcai, egy sincsen. A beruházást teljes egészében az önkormányzat finanszírozta. 2002 óta 490 lakást épített az önkormányzat, jelenleg mintegy hatszáz bérlakása van a kerületnek – mondta el Tóth József polgármester a passzívház bemutatóján.

Az épület akadálymentes, állandó – ott lakó – gondnokkal rendelkezik. Az épülethez elő-és oldalkertek, valamint közösségi zöldfelület is tartozik. A lakók a beköltözés előtt oktatáson vesznek részt, hogy megtanulják, hogyan lehet megfelelően használni az épületet.

A passzívháznak 84 százalékkal kevesebb az energiafelhasználása, mint egy átlagos háznak, így alacsony a fenntartási költsége a lakásoknak. Havonta a fűtés átlagosan 2336 forint, a melegvíz pedig 1070 forint köbméterenként. A lakások bérlési díja bruttó 1101 forint/négyzetméter.

Háromféle lakás közül lehet választani:

29 darab 60 négyzetméteres, nappaliból, két félszobából és erkélyből álló lakás,
40 darab 48 négyzetméteres, nappaliból, egy félszobából és erkélyből álló lakás,
31 darab 41 négyzetméteres, nappaliból és erkélyből álló garzon lakás található a házban.

 

forrás: tervlap.hu

Hogyan spórolhatunk?

Fűtési szezonban az ingatlantulajdonosok állandó dilemmája, hogy a fűtés szakaszos kikapcsolásával vagy a hőmérséklet szinten tartásával tudnak-e többet spórolni. Szakértői mérések alapján beigazolódott, hogy ha egy épületen nincs szigetelés, akkor a fűtés 12 órás megszakításával téglaépületek esetében 5-10 százalékos, könnyűszerkezetes épületek esetében pedig 10-15 százalékos energiamegtakarítás érhető el.

Ezzel a módszerrel különösen az irodák, illetve olyan ingatlanok tudnak energiát megtakarítania, ahol naponta csak 6-8 órát tartózkodunk, miközben 12-16 órán át, vagy hétvégén nem használjuk őket. A Knauf Insulation szakértői szerint ugyanakkor a folyamatosan lakott és használt, mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház tulajdonosai számára csak a korszerű, 15-20 cm vastagságú 40-50%-os energia megtakarítást is lehetővé tevő szigetelés alkalmazása jelent megoldást, mert szigetelt ingatlanok esetében a falak hő vesztesége alacsony, így a hőmérséklet szinten tartása mellett is alacsonyabb az energiafogyasztás.

Energiahatékonysági tyúk vagy tojás dilemma A magas fűtésszámlákat készhez kapva ingatlantulajdonosok ezrei latolgatják folyamatosan, hogy a fűtés megszakításával, illetve a hőmérséklet levételével, avagy otthonaik belső hőmérsékletének szinten tartásával tudnak-e megtakarítást elérni a fűtési célú energiafelhasználásban és rezsiköltségekben. Az, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb, számos műszaki tényező függvénye, egyebek mellett a falak szerkezete, vastagsága, hőátbocsátási tényezője, szigetelése is befolyásolja, illetve az, hogy mekkora a külső és az elérni kívánt belső hőmérséklet közti különbség, de alapvető fontossággal bír az is, hogy mennyi ideig nem tartózkodunk a szóban forgó ingatlanban.

Spórolhatunk, ha a nem szigetelt ingatlant nem fűtjük Az olyan nem szigetelt ingatlanokban, amelyekben naponta csak 6-8 órát töltünk, de több mint 12 órán át, vagy hétvégén

nem tartózkodunk, távollétünk idejére érdemes csökkenteni a hőmérsékletet. Így nem működik a kazán és nem „fűtjük az utcát” feleslegesen, amíg nem tartózkodik ott senki.

A költségmegtakarítás e módszere nem csak a mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház, de számos vállalkozás tulajdonosa számára is hasznos lehet, Magyarországon a KSH adatai szerint ugyanis 266.000 lakást használnak például iroda, orvosi rendelő, üzlet vagy műhely céljára és ezek a helységek jellemzően társasházakban, illetve családi házakban vannak.

„Azért nem feltétlenül gazdaságosabb szinten tartani a hőmérsékletet, mint újra felfűteni, mert egy rosszul, vagy nem szigetelt épület esetén a külső- és belső hőmérsékletkülönbségből adódóan folyamatosan távozik a hő a falakon keresztül, így megtartani egy adott hőmérsékletet a kazán folyamatos működését igényli. Minél nagyobb ez a hőveszteség, annál több energiára van szükség” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Épületeink és otthonaink hőveszteségét csak a korszerű szigetelés képes hatékonyan csökkenteni. 20 cm vastag, kőzetgyapot szigetelés alkalmazásával pedig legalább 40%-kal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat és fűtésszámlánkat” – tette hozzá a szakember.

Érdemi megtakarítást csak a szigetelés hozhat A megfelelő nyílászárók és a korszerű szigetelés együttes alkalmazásával épületeink hővesztesége akár felére is csökkenthető. Közismert, hogy a szigetelés vastagságának 1 cm-rel történő növelése, 3-4%-os energia és költségmegtakarítást eredményez. Ha tehát otthonunk szigetelt, nem szükséges a termosztátot alacsonyabb hőmérsékletre állítanunk, hiszen – a szigeteletlen épülethez képest – csak minimális hő távozik a falakon keresztül.

 

forrás: amiotthonunk.hu

A világ az olcsó áram felé száguld

Nagyon olcsó lett a napelemek előállítása, és már ugyanannyiért lehet előállítani áramot belőlük, mint más erőművekkel. Kína, Japán és az Egyesült Államok rendkívül gyors napelemgyártásba fogott.

Nagyon jó évek várnak a napelemgyártókra, miután termékeikkel immáron a világ számos részén ugyanannyiért lehet előállítani az áramot, mint a hagyományos erőművekkel – írja a Napi.hu a Bloombergre hivatkozva.

Az ágazat nagy hullámvölgyön van túl, miután hatalmas túlkínálat alakult ki a piacon 2010-re, ami lejtőre küldte a napelemek árát. Négy év alatt 66 százalékkal váltak olcsóbbá.

Az ázsiai országok most, élükön Japánnal és Kínával igyekeznek kihasználni a csökkenő napelemárakat: energiatermelésük egyre nagyobb hányadát állítják át a napenergia felhasználására. Kína még meg is emelte napelem-telepítési céljait. A korábbi idei terv 12 gigawatt kapacitás létesítését írta elő (ez hat paksi atomerőműnek felel meg), amit 17,8 gigawattra növeltek – írja a Napi.hu.

Japán 12,7 gigawattnyi napenergia-termelő kapacitást telepíthet 2015-ben. A szigetországban a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után ugrott meg az érdeklődés az alternatív energiaforrások iránt. Főként a háztetőkre szerelhető napelemeket kedvelik. A panelek olcsóbbá válása miatt a szegényebb feltörekvő országokban – például Dél-Afrikában és Indiában – is erősödik irántuk a kereslet. Az utóbbi országokban dízelgenerátorokat helyettesítenek velük.

A napenergia ágazat az Egyesült Államokban idén összesen 55-61 gigawattnyi panelt állíthat elő, ami elegendő 11 millió amerikai háztartás áramellátásához.

Eközben Magyarország az évtizedes hosszúságú, két gigawattos, rendkívül kockázatos orosz atombiznisszel bíbelődik.

Forrás: www.hvg.hu

1 5 6 7 8 9