Sándor kiegészítő fűtést keresett, hogy ősszel és tavasszal ne keljen központi fűtést indítani. Egy percig nem hezitált az infrafűtés megvásárlásán. Tökéletes megoldás mindenkinek.  

Szigorúbban szigetelünk

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2.400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti. A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10-15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1ºC fok. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége. E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50%-os csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint.

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7%-a, vagyis kb. 313.000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

forrás: energiainfo

Fűt a buszmegálló, ha a várakozók megfogják egymás kezét

A hideg idő beköszöntével újra terjed a közösségi oldalakon a fűthető buszmegállóról szóló videofelvétel.

Újra elkezdett terjedni a közösségi oldalakon a Duracell év eleji kampányvideója, melynek keretében Montrealban felállítottak egy speciális buszmegállót, amelyben egy kis erőfeszítéssel akár fűtött légkörben is várhatjuk a buszt, ahelyett, hogy fagyoskodnánk.

A meleg levegőt kibocsátó mennyezeti szellőzők beindításához a várakozóknak meg kell érinteniük a buszmegálló falain található szenzorokat, majd létre kell hozniuk egy “ember alkotta áramkört” egymás kezének megfogásával. Ez tartja működésben a rendszert.

A Canada Nightlife jelentése szerint pár percig még azután is áramlik a meleg levegő az üvegkalitkába, ha a várakozók elengedték egymás kezét. A megoldás nem csak arra jó, hogy melegben várakozzunk, egyben biztosítja, hogy nem a kijelzőt bámulva a telefont nyomkodjuk, de helyette odafigyelünk a körülöttünk lévőkre.

 

forrás: origo

 

https://www.youtube.com/watch?v=-mQZqKLiMIg

 

Padlófűtés parketta burkolatnál

A padlófűtés és a parketta burkolat egyáltalán nem zárják ki egymást, csupán arról van szó, hogy ilyen esetben a megfelelő parketta megválasztása kell, hogy legyen a legfontosabb szempont.

Szabályok parkettázáshoz padlófűtés esetén

Tévhit, hogy a parketta nem alkalmas burkolat a padlófűtés esetén. Bizonyos szabályok betartásával nyugodtan választhatunk parkettát. Burkolás előtt azt kell megvizsgálni, hogy a beton aljzat megfelel-e a gyártók által előírt mértékeknek. Ez egy speciális páramérő műszerrel megállapítható. Ha a beton megfelelő, a következő lépés, hogy a betonfelület egyenletes, sík és pormentes legyen. Szükség esetén az aljzat egyenetlenségeit meg kell szüntetni, és csak ezután kerülhet helyére a parketta.

(Fotó: Kaindl)

A padlófűtés csöveket  gyártó cégek élettartam garanciát vállalnak termékeikre, tehát attól kevésbé kell tartanunk, hogy a padlófűtés hibája esetén a parketta bontásra szorul. Üzembe helyezés előtt a padlófűtést nyomáspróba alatt tartják, tesztelik. Sérülést, hibát legfeljebb mechanikai külső behatások – pl. a padló fúrása – okozhatnak.

(Fotó: QuickStep)

A parketta fektetése előtt padlófűtés esetén is kell párazáró fóliáról gondoskodnunk, mert ez óvja a parketta alját az esetleges, betonban maradt nedvességtől. A párazáró fóliát követi a lépészaj csökkentő réteg, melynek célja a járófelületen hallható kopogás csillapítása, ezért fontos a minőségi lépészaj csökkentő alkalmazása. Csak a parketta telibe ragasztása esetén nem kell az említett két alátétet használni, ekkor jó minőségű PU ragasztóval ragasszunk.

Ha padlófűtésre kerül a parketta, célszerű betartani a gyártók által ajánlott határértékeket: a parketta felületén mért hőmérséklet nem haladhatja meg a 27 C fokot, a levegő páratartalmát tartsuk 40-60% között. Ez a szervezetünknek is megfelelő és a parketta élettartama szempontjából is ideális. Túl száraz levegőnél a parketta el kezd összeszáradni, rések keletkeznek és a parketta felülete hosszanti irányban megrepedhet. Ez főleg a fűtési szezon indulásakor következhet be, ezért célszerű a külső párásító használata. Túl magas páratartalom esetén a parketta magába szívja a nedvességet, ettől dagad, a dilatációknál hozzáérhet a falhoz, púposodhat, extrém esetben szétszakad a ragasztás, vagy a táguló parketta feltépheti a betont.

forrás:szephazak.hu

Átadták Magyarország legnagyobb passzívházát

A százlakásos passzívházat Nagy Csaba Ybl-díjas építész tervezte. Magyarországon jelenleg húsz minősített passzívház van, ám olyan méretű, léptékű, mint a Jász utcai, egy sincsen.

Tavaly novemberben beköltözhettek az első lakók a Jász utcai passzívházba. A házban száz bérlakás található, ezek negyven százaléka talált már bérlőre, de január végéig lehet még pályázni az üresen álló lakásokra.

Az épületet Nagy Csaba Ybl-díjas építész tervezte. Magyarországon jelenleg húsz minősített passzívház van, ám olyan méretű, léptékű, mint a Jász utcai, egy sincsen. A beruházást teljes egészében az önkormányzat finanszírozta. 2002 óta 490 lakást épített az önkormányzat, jelenleg mintegy hatszáz bérlakása van a kerületnek – mondta el Tóth József polgármester a passzívház bemutatóján.

Az épület akadálymentes, állandó – ott lakó – gondnokkal rendelkezik. Az épülethez elő-és oldalkertek, valamint közösségi zöldfelület is tartozik. A lakók a beköltözés előtt oktatáson vesznek részt, hogy megtanulják, hogyan lehet megfelelően használni az épületet.

A passzívháznak 84 százalékkal kevesebb az energiafelhasználása, mint egy átlagos háznak, így alacsony a fenntartási költsége a lakásoknak. Havonta a fűtés átlagosan 2336 forint, a melegvíz pedig 1070 forint köbméterenként. A lakások bérlési díja bruttó 1101 forint/négyzetméter.

Háromféle lakás közül lehet választani:

29 darab 60 négyzetméteres, nappaliból, két félszobából és erkélyből álló lakás,
40 darab 48 négyzetméteres, nappaliból, egy félszobából és erkélyből álló lakás,
31 darab 41 négyzetméteres, nappaliból és erkélyből álló garzon lakás található a házban.

 

forrás: tervlap.hu

Hogyan spórolhatunk?

Fűtési szezonban az ingatlantulajdonosok állandó dilemmája, hogy a fűtés szakaszos kikapcsolásával vagy a hőmérséklet szinten tartásával tudnak-e többet spórolni. Szakértői mérések alapján beigazolódott, hogy ha egy épületen nincs szigetelés, akkor a fűtés 12 órás megszakításával téglaépületek esetében 5-10 százalékos, könnyűszerkezetes épületek esetében pedig 10-15 százalékos energiamegtakarítás érhető el.

Ezzel a módszerrel különösen az irodák, illetve olyan ingatlanok tudnak energiát megtakarítania, ahol naponta csak 6-8 órát tartózkodunk, miközben 12-16 órán át, vagy hétvégén nem használjuk őket. A Knauf Insulation szakértői szerint ugyanakkor a folyamatosan lakott és használt, mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház tulajdonosai számára csak a korszerű, 15-20 cm vastagságú 40-50%-os energia megtakarítást is lehetővé tevő szigetelés alkalmazása jelent megoldást, mert szigetelt ingatlanok esetében a falak hő vesztesége alacsony, így a hőmérséklet szinten tartása mellett is alacsonyabb az energiafogyasztás.

Energiahatékonysági tyúk vagy tojás dilemma A magas fűtésszámlákat készhez kapva ingatlantulajdonosok ezrei latolgatják folyamatosan, hogy a fűtés megszakításával, illetve a hőmérséklet levételével, avagy otthonaik belső hőmérsékletének szinten tartásával tudnak-e megtakarítást elérni a fűtési célú energiafelhasználásban és rezsiköltségekben. Az, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb, számos műszaki tényező függvénye, egyebek mellett a falak szerkezete, vastagsága, hőátbocsátási tényezője, szigetelése is befolyásolja, illetve az, hogy mekkora a külső és az elérni kívánt belső hőmérséklet közti különbség, de alapvető fontossággal bír az is, hogy mennyi ideig nem tartózkodunk a szóban forgó ingatlanban.

Spórolhatunk, ha a nem szigetelt ingatlant nem fűtjük Az olyan nem szigetelt ingatlanokban, amelyekben naponta csak 6-8 órát töltünk, de több mint 12 órán át, vagy hétvégén

nem tartózkodunk, távollétünk idejére érdemes csökkenteni a hőmérsékletet. Így nem működik a kazán és nem „fűtjük az utcát” feleslegesen, amíg nem tartózkodik ott senki.

A költségmegtakarítás e módszere nem csak a mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház, de számos vállalkozás tulajdonosa számára is hasznos lehet, Magyarországon a KSH adatai szerint ugyanis 266.000 lakást használnak például iroda, orvosi rendelő, üzlet vagy műhely céljára és ezek a helységek jellemzően társasházakban, illetve családi házakban vannak.

„Azért nem feltétlenül gazdaságosabb szinten tartani a hőmérsékletet, mint újra felfűteni, mert egy rosszul, vagy nem szigetelt épület esetén a külső- és belső hőmérsékletkülönbségből adódóan folyamatosan távozik a hő a falakon keresztül, így megtartani egy adott hőmérsékletet a kazán folyamatos működését igényli. Minél nagyobb ez a hőveszteség, annál több energiára van szükség” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Épületeink és otthonaink hőveszteségét csak a korszerű szigetelés képes hatékonyan csökkenteni. 20 cm vastag, kőzetgyapot szigetelés alkalmazásával pedig legalább 40%-kal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat és fűtésszámlánkat” – tette hozzá a szakember.

Érdemi megtakarítást csak a szigetelés hozhat A megfelelő nyílászárók és a korszerű szigetelés együttes alkalmazásával épületeink hővesztesége akár felére is csökkenthető. Közismert, hogy a szigetelés vastagságának 1 cm-rel történő növelése, 3-4%-os energia és költségmegtakarítást eredményez. Ha tehát otthonunk szigetelt, nem szükséges a termosztátot alacsonyabb hőmérsékletre állítanunk, hiszen – a szigeteletlen épülethez képest – csak minimális hő távozik a falakon keresztül.

 

forrás: amiotthonunk.hu

A világ az olcsó áram felé száguld

Nagyon olcsó lett a napelemek előállítása, és már ugyanannyiért lehet előállítani áramot belőlük, mint más erőművekkel. Kína, Japán és az Egyesült Államok rendkívül gyors napelemgyártásba fogott.

Nagyon jó évek várnak a napelemgyártókra, miután termékeikkel immáron a világ számos részén ugyanannyiért lehet előállítani az áramot, mint a hagyományos erőművekkel – írja a Napi.hu a Bloombergre hivatkozva.

Az ágazat nagy hullámvölgyön van túl, miután hatalmas túlkínálat alakult ki a piacon 2010-re, ami lejtőre küldte a napelemek árát. Négy év alatt 66 százalékkal váltak olcsóbbá.

Az ázsiai országok most, élükön Japánnal és Kínával igyekeznek kihasználni a csökkenő napelemárakat: energiatermelésük egyre nagyobb hányadát állítják át a napenergia felhasználására. Kína még meg is emelte napelem-telepítési céljait. A korábbi idei terv 12 gigawatt kapacitás létesítését írta elő (ez hat paksi atomerőműnek felel meg), amit 17,8 gigawattra növeltek – írja a Napi.hu.

Japán 12,7 gigawattnyi napenergia-termelő kapacitást telepíthet 2015-ben. A szigetországban a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után ugrott meg az érdeklődés az alternatív energiaforrások iránt. Főként a háztetőkre szerelhető napelemeket kedvelik. A panelek olcsóbbá válása miatt a szegényebb feltörekvő országokban – például Dél-Afrikában és Indiában – is erősödik irántuk a kereslet. Az utóbbi országokban dízelgenerátorokat helyettesítenek velük.

A napenergia ágazat az Egyesült Államokban idén összesen 55-61 gigawattnyi panelt állíthat elő, ami elegendő 11 millió amerikai háztartás áramellátásához.

Eközben Magyarország az évtizedes hosszúságú, két gigawattos, rendkívül kockázatos orosz atombiznisszel bíbelődik.

Forrás: www.hvg.hu

Az már nem elég, ha csak hiszi, hogy eleget süt a Nap

A minap egy energetikai fórumon felbukkanó politikus azzal állt kamera elé, hogy a hazai napelemhasználatot azért nem támogatja, mert este van szüksége áramra, és akkor nem süt a Nap. Mivel a gyerekcipőben járó háztartási napenergia-hasznosítás azonban egyre sűrűbben cseréli nagyobbra a cipőjét, nem a sötétségbe vinnénk pusztán némi fényt azzal, hogy összeállítottunk a témában egy beruházási kisokost.

Mennyiből jön ki egy háztetőre kerülő napelem-rendszer? Hogyan érdemes méretezni? Napcella vagy napkollektor? És mennyi idő alatt térül meg egy-egy ilyen beruházás? Igaz-e, hogy ezen a területen is minden gyártmány kínai? Ezekhez hasonló kérdésekkel nap mint nap találkoznak az iparági szereplők. Ám mivel a témában járatlanok számára a legnagyobb gondot éppen a tájékozódás jelenti, ezért 12 pontba szedve kapaszkodókat adunk e rengetegben.

1.) Mennyit süt a Nap, és abból mennyi hasznosítható?

A nap sugárzását elektromos árammá alakító napelem teljesítménye a típustól, a sugárzás intenzitásától, hosszától, valamint a napsugarak beesési szögétől függ. Magyarországon a legnaposabb terület a Duna-Tisza közének déli fele (2000 óra/év napsütéssel), a legkevésbé napos területeket pedig az észak-keleti régió, illetve az Alpokalja jelenti (1800 óra/év napsütéssel). Egy átlagos méretű családi ház tetejére telepített, a fogyasztást akár teljes egészében kiváltani képes rendszer mérete ennél fogva lehet az egyik helyen például 2, a másikon pedig 3 kW-os is, mivel ezekből a jellemzően déli irányba tájolt, kis dőlésszögű rendszerekből Nyugat-, és Észak-Magyarországon 2100-3150 kWh, a déli területeken pedig 2300-3450 kWh energia nyerhető.

2.) Napelem vagy napkollektor – mi a különbség?

A napelemes rendszer fotovillamos elven működik, vagyis a nap energiáját félvezetők és egy generátor segítségével árammá alakítja át. A napkollektor nem villamos energiát, hanem hőt állít elő a napsugarakból. A napelemeket a fogyasztó villamos energia igényeinek kiváltására, a napkollektort pedig főként használati melegvíz előállítására, illetve fűtésre használják, vagyis zömmel a földgázfogyasztást csökkentik.

3.) Milyen hatásfokúak és hová ajánlottak a napkollektoros rendszereknek?

A napkollektorok hatásfoka függ a napkollektorok fajtáitól, és a különböző külső körülményektől is, az olcsóbb síkkollektoros rendszerek hatásfoka így a téli és nyári időjárás függvényében akár 5 és 75 százalék között is ingadozhat, miközben egy „U” vákuumcsöves, tükröket is használó – de jóval drágább – rendszer képes a 70 százalék feletti hatásfokot éves átlagban is produkálni.

A napkollektor rendszer által előállított energiát a háztartások általában használati melegvíz előállítására, illetve fűtés rásegítésre használják. Gyakori, hogy szállodák, kempingek ezt használják a medence fűtésére is, sportpályák, áruházak és irodák viszont a fűtés mellett egyre inkább a hűtés rásegítésre is használják.

4.) Mennyi idő alatt térülnek meg a napkollektoros és a napelemes rendszerek?

Előbbi rendszerek megtérülési idejét manapság 6-12 évben határozzák meg a kereskedők. De garanciát aktuálisan a legtöbb forgalmazó cég 15 évre vállal, de van, aki azt is, hogy a 25 éves élettartam során 19 évig a kollektor képes az eredeti hatásfokkal dolgozni.

Utóbbiak közül, csak az önerős beruházásokat nézve az olcsóbb rendszerek nagyjából 8, a drágábbak 10-12 év alatt képesek kitermelni a létesítési költségüket. A napelem-cellák gyakorlatilag korlátlan ideig működnek, a modulok élettartalma átlagosan 25 év. A gyártók általában 12-15 évre, a névleges teljesítmény leadásának 90 százalékára vállalnak garanciát. De van olyan termékajánlat is, amelyre a forgalmazó több mint 30 évre vállal 80 százalékot meghaladó teljesítménygaranciát.

5.) A szigetüzemű vagy hálózatra visszatápláló napelemes rendszer jobb?

A sziget üzemű (akkumulátoros) rendszerek költségének jelentős tétele az energiatároló akkumulátoroké, amit a hálózatra táplálóknak voltaképpen a meglévő villamos energia hálózatot tárolásra használva nem kell megfizetniük. A szolár-akkumulátorokat ennél fogva ott érdemes telepíteni, ahol nincs vezetékes hálózat. Ezen kívül lényeges különbség nincs a két rendszer között.

A különbséget napelem és napelem között az jelentheti, hogy az monokristályos, polikristályos vagy a vékonyrétegű (amorf, CIGS, CdTe) technológiával készült-e. Hatásfok alapján az előbbi két típus átlagosan 14-20, az utóbbi többnyire 8-10 százalékos hatásfokkal működnek. A vékonyrétegű modul viszont szórt fényben és melegebb időpben jobban teljesít. A családi házakra főként valamelyik kristályos technológia telepítése a jellemző, itt a napelemek helyigénye 1 kW-ra számolva mintegy 7 négyzetméter. A vékonyréteget inkább az ipari méretű felhasználás jellemzi, illetve az, ha az optimálistól eltérő tájolás szükséges.

6.) Mi van, ha nem süt a Nap?

Ez szinte kizárólag a fotovoltaikus rendszereket érinti. Nem valószínű, hogy tökéletesen megegyezik a fogyasztás az éppen megtermelt energia mennyiségével, de a hálózatra visszatöltős, és a sziget üzemmódban akkumulátorra dolgozó napcella rendszerek esetében is az a meghatározó, hogy a termelés és a fogyasztás napi, heti vagy havi szinten egyensúlyba kerüljön. Éjszaka a termelés nulla, a fogyasztás minimális, délben viszont a termelés akkor is lehet maximális, ha nincs otthon senki. Az így a hálózatra (illetve akkumulátorokba) felöltött plusz energia este, amikor a fogyasztás megugrik, a termelés pedig kisebb lesz, „elfogyasztható”.

Ez a kiegyenlítődés úgy is érvényesíthető, hogy ha a nyaralás miatt két hétig csak termel a rendszer, akkor az a téli hónapok alatt fogyasztódik el. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a napcella rendszerek nem folyamatos túltermelésre, hanem arra valók, hogy a lakások éves fogyasztásnak megfelelő villamos energiát helyben állítsák elő.

7.) Hogyan épül fel egy hálózatra visszatápláló rendszer?

Az ilyen rendszer három fő részből áll: a napelemekből, az inverterből és a termelés/fogyasztás mérőből. A napelemek által termelt energiát a hálózat és a háztartási fogyasztók számára is kezelhető minőségű villamos energiává kell alakítani. A 230V, 50Hz váltakozó feszültséget az inverter állítja elő, de az elem egy sor védelmi funkciót is ellát a rendszerben, és az is a feladata, hogy teljes szinkronban dolgozzon a hálózattal. Ennek számlájára írható, hogy a rendszernek bizonyos szempontból az inverter a leggyengébb láncszeme. Úgy értve, hogy a szakemberek a projektköltségek teljes üzemi ciklusra számolásakor javasolják legalább egy invertercsere beszámítását a költségoldalon.

8.) Mi történik, ha a hálózatra táplált mennyiség több vagy kevesebb, mint a fogyasztás?

Az áramszolgáltató a jelenlegi jogszabályok szerint köteles a háztartási fogyasztó által megtermelt, de el nem használt energiát megvásárolni. A hálózatra visszatáplálással kapcsolatban szerződést kell kötni, és havi, negyedéves, vagy éves, úgynevezett szaldóelszámolást kérhet a fogyasztó. Vagyis az adott időszakban az elszámolás alapja mindig a hálózatra feltöltött és onnan elfogyasztott energia különbsége – csak ezt kell megfizetni.

A szerződés szólhat arról is, hogy a túltermelést a szolgáltató megveszi, de ezt rendszerint nyomott árhoz kötött – éppen azért, hogy ne érje meg eleve túlméretezett, folyamatosan feltöltő napcella rendszerben gondolkodni.

Nem kell külön építési engedély a napkollektor és napelemes rendszer telepítéséhez, de barkácsolásra, „Csináld magad!” programként a napcella vagy napkollektor telepítés nem javasolt. A rendszereket ma már a szerződéskötéstől számított néhány héten belül a legtöbb cég a helyszíni felméréssel együtt telepíteni is vállalja. Ezzel kapcsolatban érdekes tény, hogy az áramszolgáltatókkal mindez nem mindig zajlik ennyire zökkenőmentesen. Az óracserére sok esetben hónapokat is várni kell – ezt érdemes bekalkulálni.

9.) Milyen költségei vannak a napelemes rendszerek hálózatra kapcsolása?

Az úgynevezett háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatása (ebbe a lakóházak és kisebb cégek rendszerei sorolhatók) nem jár költséggel. Külön csatlakozási díjat sem kell fizetni 32 Amper áramerősségig, és a két irányban mérő „villanyóra” cseréje is az áramszolgáltató költség nélküli kötelezettsége. Mindezt a 2008-as villamos energia törvény (vet), illetve annak egyik végrehajtási rendelete írja elő, a szolgáltatók legfeljebb a létesítési dokumentáció elkészítéséért, tervezéséért kérhetnek pénzt, ezt azonban sok esetben a napelemet telepítő cég – ahogyan az ügyintézést is, magára vállalja.

10.) Kell-e védeni a napelemet a villámtól és a jégveréstől?

A napcella védelme, illetve karbantartása nem igényel különösebb figyelmet. Villámcsapás ellen összességében a lakóingatlant érdemes védelemmel ellátni, külön a napelemes rendszer ilyesmit nem kíván. Ahogyan havat lapátolni se kell róla, és a vegyi alapon működő öntisztító rendszert sem muszáj évente többször ablakmosóval letisztítani.

Az már az alsóközép kategóriás napelemekre is jellemző, hogy a gyártás során olyan biztonsági üveg mögé kerülnek, amelynek bírnia kell a 3 cm átmérőjű jégdarabok becsapódását is. Ez a tétel alapból a garancia része, ugyanakkor érdemes ezt a lakásbiztosításba is betetetni. A rendszer pusztán olyan rutinellenőrzést igényel, amelyben időnként a villamos rendszer csatlakozóit, illetve a rögzítő elemeket megvizsgálják.

11.) Milyen márkát érdemes venni? Milyenek a kínai napelemek?

A kínálati oldalon ma már szinte kizárólag olyan cégek működnek, melyek a tervezéstől a kulcsrakész, komplett kivitelezésig mindent vállalnak, és transzparensen be is áraznak. Az azonban nem mindegy, hogy milyen maga a „portéka”.

A kristályos technológiával készült napelemek hatásfoka nagyon hasonló, és rengeteg gyártója van, ami egyre élesebb árversenyt is generál. A gyártók közti különbséget az áron túl a kivitelezési minőség és az élettartam jelenti. A szektor robbanásszerű növekedése nagyrészt a kínai gyártók dömpingjének köszönhető; ahogyan az is, hogy sok német és más európai, illetve japán napcella gyártója kiszállt az üzletből – éppen az árverseny miatt. A kereskedők többsége azonban leginkább a német és a japán márkákra esküszik, főként a tartósságuk miatt, jóllehet köztük is találni szép számmal olyan cégeket, melyek a távol-keleten (főként Kínában) gyártatják a moduljaikat. De abban sincs semmi szokatlan az európai gyártásban, hogy szlovák cég Bosch-cellás gyártmánnyal, olasz központú cég pedig berlini gyártóüzemmel hirdeti magát.

A „kínai” jelző önmagában itt nem minősítés, mert az attól még lehet jó, megfelelő, vagy egészen rossz is. Ebből a mezőnyből azonban hárman, (az STP (Suntech), a Trina és a Yingli biztosan megüti a legfejlettebb „nyugati” gyártók szintjét. Ám mielőtt letenné bármelyik mellett is a voksot – javasolják a piaci szereplők – előtte érdemes alaposan tájékozódni, mivel a döntés akár 25 évre is meghatározó lehet.

12) Honnan tudható, hogy mekkora rendszer ajánlott vagy szükséges?

A telepítést és beüzemelést vállaló cégek zöme ma már az alábbihoz hasonlóan egyszerű megoldást használ annak szemléltetésére, mennyire egyszerű is, hogy miből mekkora és mennyiért kellhet egy napcellás beruházáshoz. Elég pusztán a villanyszámla összegét megadni, és két kattintás után az érdeklődő megkapja, hogy mekkora teljesítményű rendszert érdemes telepítenie a hálózatra tápláló rendszer, illetőleg a szigetüzemű napelemes rendszer esetén.

Egy példa: ha a villanyszámlája havi 10 ezer forint, akkor a fogyasztása: 2791 kWh/év. Az említett rendszerben ebből az következik, hogy érdemes a 70 százalékos kiváltás (vagyis: 1954 kWh/év) körüli értékre tervezni a telepítendő kapacitást. Az erre javasolt, hálózatra táplálós infrastruktúra rendszer mintegy 1,6 millió forintba kerül, és a tételes elszámolás szerint 7 db napelemből, egy inverterből, a szükséges szerelvényekből (speciális kábelek, tető-rögzítő elemek, csatlakozók), valamint a hozzá adandó szaktudás (a felmérés, tervezés, szállítás, installálás, tesztelés, bekötés valamint az engedélyeztetés) árából tevődik össze.

Egy másik ajánlattípus, hogy a forgalmazó-telepítő cég menüben kínálja fel a komplett rendszereit. Az előzőhöz hasonló méretű rendszert 119 ezer forintos éves megtakarítással nettó 1,179 millióért hirdet. Érdemes figyelni arra, hogy a kínálati oldalon éleződő versenybe a hazai vállalkozások mellett – mint sok más termék esetében – szlovákiai cégek is beszálltak. Magyar nyelvű honlapjaikon kínált rendszerek olykor nem csak a két országban használt áfa-kulcsok közti különbséget mutatják. Lehet a magyarázata ennek az is, hogy Szlovákia pár lépéssel előrébb jár a lakóházak, kkv-k napelem-telepítési gyakorlatában, és az is, hogy olcsóbban dolgoznak. De az árelőny és a garanciaérvényesítési problémák lehetőségének bekalkulálása mellett arra is érdemes figyelni, hogy ha a beruházás pályázati pénzből valósul meg, a támogatás érinti-e ezt a területet.

Olyan vállalkozás is van azonban, amely mindezeken túl a zöld politika iránt fogékonyakra is számít, mivel azzal is szemlélteti az általa forgalmazott rendszerek megbízhatóságát, valós időben, illetve archívumból kereshetővé tette a saját maga által használt napcella-rendszer teljesítményét, sőt, a megtermelt wattórákon túl a berendezés hozamát és az általa megtakarított CO2 kibocsátási mennyiségét is.

Forrás: www.hvg.hu

Azt mondták, nem lesz már olcsóbb a napelem. És mégis!

Míg a napelemek globális térnyerése a nemzetközi sajtóban egyre fontosabb téma, Magyarországon a napelem főként az elhibázott támogatási politikával, illetve azzal kerül a hírekbe, hogy hungarikumként nálunk környezetterhelési díjat kell fizetni utána. A hivatalos prognózisok többnyire arra futnak ki, hogy a világban az utóbbi évek lezajlott napelemár-csökkenés kifulladt. Pedig ez nem igaz, pár év alatt a negyedével eshet az ár.

A következő három évben további 25 százalékkal tovább esik majd a napelemek ára – adta hírül a Reneweconomy. Ez az áresés pedig tovább élénkíti a technológia iránti amúgy is élénk érdeklődést még az olyan, eddig nem túl sokat mutató országokban is, mint például Chile vagy a Közel-Kelet országai. Legalább is ezt jövendöli a Canadian Solar.

A cég a világ egyik legnagyobb napenergia-ipari vállalata, 2001-ben alapították, és mára világszerte jól ismert a magas minőségű szilíciumtömbjeiről, szilíciumlapjairól, napelemes moduljairól és rendszereiről.
47-ről 36-ra, és tovább
A világ három legnagyobb napelemgyártója közé tartozó Canadian Solar napokban kiadott részletes piaci kilátásai és előrejelzései közt az olvasható, hogy míg 2014 végén 47 USA cent/Watt (ez 133 forint/Watt-ot jelent) volt a napelemek előállítási költsége, addig az ő kalkulációik szerint 2017 végére csupán 36 centes (100 forintos) egységárral reális kalkulálni. Ebbe az is belejátszik a cég szerint, hogy az egy-egy panel energiatermelő hatékonyságát is javítani lehet – a cél az, hogy a mai 255 Wattról akár 310 Wattra is emelkedhessen a teljesítmény–, amivel a mai, beépített napelemek átlagos 16-17 százalékos hatásfoka is szépen javul, a prognózis szerint 20 százalék körüli szintre lehet viszonylag gyorsan feltornászni.
Ugyancsak 20 százalékkal, csak éppenséggel lefelé mozdulhat el a napelemes rendszerek költségszintje, miután a gyártás várhatóan a jelenleginek mintegy a duplájára, évi 5,5 GW teljesítményű rendszer előállítására lesz képes.
Ráadásul a felvevőpiacot tovább hevíti a jelek szerint az is, hogy a lakóházak napelem-túltermelését egyre inkább lesz, ami a hálózatra táplálás helyett szimplán felszívja. Az energiatárolási kérdésre lakóház szinten választ adni tudó első fecske – a Tesla “akkumulátor-szekrényének”, a PowerWallnak képében – már megjelent, de mellette az elektromos járművek hétköznapibbá válása és folyamatos térnyerése az, ami a Canadian Solar szerint csak a tengerentúlon több milliárd dolláros beruházásokat generál az elkövetkezőkben – ezzel is tovább csökkentve a napelemrendszerek telepítéséhez szükséges egységnyi finanszírozási költséget.
Eközben Magyarországon
Miközben a világ az olcsó napelem kora felé vette az irányt, és most éppen nagyon jó évek várnak a napelemgyártókra, mert termékeikkel a világ jelentős részén ugyanannyiért tudnák előállítani az áramot, mint a hagyományos erőművekkel – írtuk nemrég a Bloombergre hivatkozva –, eközben Magyarország más úton jár. Japántól Kínán és az Egyesült Államokon, illetve Dél-Afrikán át Indiáig sorolni lehetne, hogy hol hány gigawattnyi, napfényből nyert energiát terveznek beilleszteni a villamosenergia-rendszerükbe – de Magyarország erre lényegében “oda se figyel”. Helyette a kormányzati tisztviselők továbbra is a “nem süt a nap, nem fúj a szél” ortodoxiáját mantrázzák, a kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre, miközben 60 évre a rendkívül kockázatos orosz atombizniszbe bonyolódnak bele éppen – a Paks 2 projket révén.

Forrás: hvg.hu

Csökken a napelem ára, mégsem terjed eléggé

Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben felére esett a napelemár, ennél kisebb ütemben bővülnek a napenergia-termelő egységek – közölte a napenergiás rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó High Six Team Kft.

A szakértők az árat ahhoz mérik, hogy a napelemtábla – a nap csúcssugárzásakor – mekkora villamos energiát termel. Ez 2007-ben 180 watt volt, ma a prémiumminőségű táblák már 500 wattot is képesek termelni óránként. A jelenlegi ár wattonként 1 euró a csúcsminőségű termékeknél, de az olcsónak számító termékek már megvásárolható wattonként 40 centért is.

Európában 2011-ben 22 gigawatt naperőművi kapacitást helyeztek üzembe, ez volt eddig a csúcsév. Az üzembe helyezett kapacitás ettől kezdve csökken: 2012-ben 17, 2013-ban pedig 11 gigawatt volt, és az előzetes adatok szerint tavaly is körülbelül ekkora új kapacitás lépett be. Az Európai Fotovoltaika-ipari Szövetség (EPIA) – amelytől a korábbi adatok is származnak – 2018-ig tartó optimista becslése szerint éves átlagban 15 gigawatt új kapacitás megépítése várható, de ennél reálisabb az évi 10 gigawatt körüli érték.

Magyarországon tavaly 50 megawatt naperőművi kapacitást helyeztek üzembe. Idén – várhatóan – egy 16 és egy 90 megawattos erőmű lép üzembe. Ezt követően itt is visszaesés várható, de 2018-tól a becsült új kapacitás már elérheti az évi 80 megawattot.

A magyar éghajlati övezetben egy négyzetméter napelem tábla évi 1200 kilowattóra villanyáramot képes termelni. A mediterrán övezetben ez eléri az 1700 kilowattórát, míg a trópusokon 2200 kilowattórával lehet kalkulálni.

forrás: MTI, 2015. május 24.

1 3 4 5 6