Tévhit, hogy a napelemeknek csak nyáron van értelmük

Elterjedt tévhit, hogy a napelemeknek csak nyáron van értelmük, amikor sokat süt a nap, télen pedig fölöslegesek, hiszen szinte állandóan szürke felhők fedik az eget. A valóságban azonban egy jól megtervezett napelemes rendszer egész évben gondoskodik az energiaszükségletünkről.

A napelemekben lévő vékony szilíciumlemezek a rájuk eső napfény energiáját alakítják át elektromos árammá, így a napelemek által szolgáltatott energia többek között a napsütéses órák számával arányos. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy naponta hány órán keresztül éri őket a napsugárzás. Ha megvizsgáljuk a hazai meteorológiai adatokat, akkor láthatjuk, hogy a nyár közepén 8,6-nál is több a napsütéses órák száma naponta, ami majdnem a hatszorosa a decemberben mért másfél óra körüli adatnak. De akkor miért éri meg télen is a napelem?

Ősztől tavaszig is nyerhetünk vele

Magyarország a jól besugárzott területek közé tartozik – mondja Petre András, a napelemes rendszerek szakértője. Hazánkban a téli-tavaszi, azaz októbertől márciusig tartó időszakban is 250-600 W/m2 közé esik a földfelszínt elérő napsugárzás erőssége. Ez már elegendő ahhoz, hogy egy megfelelően méretezett napelemes rendszer és egy hozzá kapcsolódó, korszerű és jó hatásfokú inverter számottevő mennyiségű elektromos áramot tudjon termelni.

Az inverterek megkerülhetetlen tulajdonsága, hogy nem tudják tökéletesen árammá alakítani a nap energiáját. Az elmúlt években elterjedt inverterek az energia 5-8 százalékát nyelték el, azonban a manapság kapható legkorszerűbb berendezések már csupán 1-2 százalékos veszteséggel dolgoznak! Az pedig, hogy nagyobb arányban tudják az energiát hasznosítani, a téli hónapokban térül meg igazán. Ugyancsak az elmúlt évek kedvező tendenciája, hogy a napelemes rendszerek ára a felére csökkent. Tehát a ma kapható rendszerek sokkal olcsóbbak, de ugyanakkor sokkal hatékonyabbak is, mint idősebb társaik. A szakszerűen telepített, 40-45 fokos szögben álló, sima felületű panelekről pedig a hó magától lecsúszik, így különösebb karbantartást télen sem fognak igényelni.

Sorsfordító beruházás

A napelemes rendszerek tervezését és kivitelezését azonban különösen fontos szakemberekre bízni. Ők mindig számításba veszik a nyári többlettermelést és a téli többletfogyasztást, és ezek ismeretében számítják ki a szükséges rendszer méretét. A napfényes órákban keletkező túltermelést az áramszolgáltatók megvásárolják, míg éjjel vagy borús napokon a hálózatról pótolható a hiányzó árammennyiség. Az éves elszámolás a fogyasztott és a visszatáplált energia különbözetén alapul, mely – egy megfelelően tervezett napelemes rendszer esetén – nulla forintos villanyszámlát fog eredményezni.

Meglepő módon a napelemes rendszerrel élők a nyaralás egy egészen új jótékony hatását is megérezhetik a téli hónapokban. Ha júliusban egy-két hétre kikapcsoljuk az elektromos berendezéseinket és magára hagyjuk a házunkat, a napelemeink rengeteg energiát tudnak a hálózatra táplálni. Rövid idő alatt annyi energiát termelhet a napelemes rendszerünk, amely télen akár egy teljes hónapra is fedezheti a többletfogyasztásunkat! Nem véletlenül hívják a napelemeket sokan sorsfordító beruházásnak.

Forrás: 24.hu

A napelem-cserép töredékére csökkenti a rezsit

A napelem-cserép kifejlesztésének hála a jövőben sok háztartásban csökkenhet majd a számlákra kifizetett pénz.

A napenergiát a tető alatt egy speciális, folyadék-alapú réteg gyűjti össze, és továbbítja a fűtési vagy elektromos hálózathoz. A napkollektoros rendszer rugalmas, és bármilyen hagyományos fűtési rendszerhez hozzá illeszthetik.

Kinézetre is sokkal szebbek, mint a régi, nagyobb darabok és az előállítási költségük is kevesebb, így többen engedhetik majd meg maguknak a felszerelését.

Van teljesen átlátszó, plexiből készült megoldás is. Ez ugyanúgy ellenáll a természet erőinek, ami nagy előnye, hogy a beérkező fény 90 százalékát átengedi. A napenergia az elsődleges energiaforrás, és a hagyományos fűtési rendszer csak a hiányzó rész kipótlására szolgál.

A skandináv országokban már használják a technológiát.

Forrás: startlap.hu

Lengyel példát követ a lakásáfás javaslat

Benyújtották a lakásáfára vonatkozó törvényjavaslatot – írta az Index. Eszerint 2016 január 1. és 2019 közt 5 százalék lesz az új építésű lakások áfája.

Feltéve, hogy:

– a többlakásos lakóingatlanban a lakások hasznos alapterülete maximum 150 négyzetméter vagy
– egylakásos ingatlanban maximum 300 négyzetméter

Az európai uniós szabályozás a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre teszi lehetővé a kedvezményes áfakulcsot. A szociális lakásépítés definícióját viszont a tagállam határozhatja meg. Lengyelországban választották először azt a megoldást, hogy lakás esetén 150 nm, családi ház esetén 300 nm tartozhat a szociálpolitika keretébe. Ezt követi most a kormány.

Még annyi újdonság van, hogy 300 négyzetméter hasznos alapterületig nem lesz építési engedélyezési eljárás, helyette egy egyszerű bejelentést kell csak megtenni.

Forrás: 24.hu

Szigorúbban szigetelünk

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2.400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti. A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10-15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1ºC fok. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége. E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50%-os csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint.

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7%-a, vagyis kb. 313.000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

forrás: energiainfo

Fűt a buszmegálló, ha a várakozók megfogják egymás kezét

A hideg idő beköszöntével újra terjed a közösségi oldalakon a fűthető buszmegállóról szóló videofelvétel.

Újra elkezdett terjedni a közösségi oldalakon a Duracell év eleji kampányvideója, melynek keretében Montrealban felállítottak egy speciális buszmegállót, amelyben egy kis erőfeszítéssel akár fűtött légkörben is várhatjuk a buszt, ahelyett, hogy fagyoskodnánk.

A meleg levegőt kibocsátó mennyezeti szellőzők beindításához a várakozóknak meg kell érinteniük a buszmegálló falain található szenzorokat, majd létre kell hozniuk egy “ember alkotta áramkört” egymás kezének megfogásával. Ez tartja működésben a rendszert.

A Canada Nightlife jelentése szerint pár percig még azután is áramlik a meleg levegő az üvegkalitkába, ha a várakozók elengedték egymás kezét. A megoldás nem csak arra jó, hogy melegben várakozzunk, egyben biztosítja, hogy nem a kijelzőt bámulva a telefont nyomkodjuk, de helyette odafigyelünk a körülöttünk lévőkre.

 

forrás: origo

 

https://www.youtube.com/watch?v=-mQZqKLiMIg

 

1 2 3 4 5