Cég ismertető

2012 óta foglalkozunk infra fűtőfóliával. Termékeinkkel ez idő alatt több mint 2 000 családi házat szereltünk fel, hatalmas tapasztalatot szerezve az infra fűtésről. Folyamatosan keressük az újabb, modernebb és gazdaságosabb típusokat. Úgy mint a világban minden termék, ez is rendszeresen megújul, újabb generációk jelennek meg, javítva a teljesítményt, megbízhatóságot és gazdaságosságot.  Infra fűtőfóliánk egyedi fűtésként vagy kiegészítő fűtésként is használható, padló , mennyezet vagy falfűtés gyanánt.

Intelligens tulajdonság bemutatása

Intelligens tulajdonság bemutatása

Napi rendszerességgel halljuk ügyfeleinktől, hogy más cégek szerint nem létezik olyan, hogy intelligens fűtőfólia. A következő videóval szeretnénk bemutatni, hogyan is működik ez valójában. A működő fűtőfóliára, ráhelyezzük tenyerünket , ezzel megakadályozva az energia továbbhaladását. Az intelligens fűtőfilm érzi a hőmérséklet emelkedését, ezáltal lecsökkenti a teljesítményét ezen a felületen, így tud csökkeni a hőmérséklet is. A lézeres hőmérőn jól látszik a fólia felszíni hőmérséklet változása.

Használja ki Ön is ezt a tulajdonságot otthonába, fizessen kevesebbet a fűtésszámlára.
Tekintse meg a többi videónkat is, majd kérjen a kollégáinktól ingyenes árajánlatot.

Padlófűtés infrafűtéssel

A padlófűtés az egyik legősibb fűtési módszer, már az ókorban alkalmazták, igazán elterjedtté azonban csak a 20. században vált.

Az infra fűtőfólia leggyakrabban padlófűtésként kerül beépítésre. Ennek több oka is van. Új építésnél a szerelő beton alá történik a telepítése, így a fölötte lévő beton hőtárolóként tud működni, ezáltal lényegesen gazdaságosabb lesz a fűtés. Felújításkor gyakori a meleg burkolat alkalmazása, a 3 generációs fűtőfólia ez alá minden köztes réteg nélkül gyorsan telepíthető.

A fűtőfilmet a fűtendő alapterülethez képest 50-70 % os fedéssel telepítjük, ez függ az épület energia veszteségétől. Egy nagyon jól szigetelt ház (pl. A+ -os vagy passzívház esetében) 50-60 % -os fedés van, rosszabb ingatlan esetében pedig 60-70% szükséges.

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az Ön háza 100 m2 alapterületű, akkor 50-70 m2 közötti területre kell fűtőfóliát telepíteni a ház energiaveszteségétől függően.

Padlófűtés esetében már csak az intelligens harmadik generációs fűtőfilmet javasoljuk. Korábbi típusoknál 4-5 cm légrést kellett tartani a padló és a bútorok között. Ellenkező esetben az energia nem tudott távozni, felforrósodott, és a parketta vagy bútor élettartamát drasztikusan lecsökkentette. Ha pedig kihagyjuk a bútorok alatt a fűtőfilmet, megeshet hogy későbbi felújításnál vagy átrendezésnél fontos részek alatt nem lesz fűtés.

Falfűtés, mint infrafűtés

A falfűtés tökéletes megoldás lehet abban az esetben, ha felújítás során nem szeretne burkolatokat bontani, vagy nincs kellő magasság a padló alatt. Inkább kiegészítő fűtésként használatos, mivel csak a szabad falfelületekre lehet telepíteni, bútorokkal eltakarni nem szabad, mivel ez rontaná a fűtőfólia teljesítményét. A fűtés a falra van felrögzítve, gipszkartonnal vagy faliszőnyeggel lehet eltakarni.
A videó alatt válassza ki, hogy mi érdekli és kattintson tovább most, hogy kollégáinktól ingyenes ajánlatot kapjon.

Infrafűtés rétegrendek

A rétegrend a telepítés módjától, és a burkolattól is függ.  

Mennyezet fűtés esetén a gipszkartonos kialakítja az állmennyezetet, erre helyezzük rá merőlegesen az infrafűtőfóliát és a hőtükröt. A hőtükör kerül felülre, így tudja a sugárzást a lakótér felé visszafordítani.

Falfűtés esetén a fűtőfólia közvetlenül rákerülhet a falra. Gipszkartonnal vagy kiegészítő fűtés esetén akár faliszőnyeggel is el tudjuk takarni.

Padlófűtés esetén a rétegrendünket nagyban befolyásolja a burkolat. Laminált parketta alá közvetlenül be tud kerülni az intelligens fűtőfólia, így legalulra kerül egy hűtükör, erre kerül a fűtőfólia, majd az egész rendszert egy párazáró fóliával takarjuk le. Az így létrejött fűtési rendszer magassága kb. 6 mm.

Hidegburkolat esetében szükségünk van egy szilárd köztes rétegre. Mint ahogy korábban említettem a legfelső réteg a fűtésünk felett egy párazáró fólia, ehhez sajnos nem lehet a csempét, járólapot hozzáragasztani. Kell a kettő közé 4-5 cm beton. Ez ad kellő szilárdságot a hidegburkolat alá. Előfordulhat felújításkor, hogy nincs kellő magasságunk a beton réteg kialakítására ebben az esetben jöhet szóba egy úgynevezett száraz extrit. Rigidurnak hívják ezt a terméket. 1,5 cm magas, gipszkarton rost. Tökéletesen megfelel a hidegburkolat és a fűtőfólia közé, ugyanis kellő szilárdsággal rendelkezik.

Szigorúbban szigetelünk

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2.400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti. A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10-15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1ºC fok. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége. E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50%-os csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint.

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7%-a, vagyis kb. 313.000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

forrás: energiainfo

Fűt a buszmegálló, ha a várakozók megfogják egymás kezét

A hideg idő beköszöntével újra terjed a közösségi oldalakon a fűthető buszmegállóról szóló videofelvétel.

Újra elkezdett terjedni a közösségi oldalakon a Duracell év eleji kampányvideója, melynek keretében Montrealban felállítottak egy speciális buszmegállót, amelyben egy kis erőfeszítéssel akár fűtött légkörben is várhatjuk a buszt, ahelyett, hogy fagyoskodnánk.

A meleg levegőt kibocsátó mennyezeti szellőzők beindításához a várakozóknak meg kell érinteniük a buszmegálló falain található szenzorokat, majd létre kell hozniuk egy “ember alkotta áramkört” egymás kezének megfogásával. Ez tartja működésben a rendszert.

A Canada Nightlife jelentése szerint pár percig még azután is áramlik a meleg levegő az üvegkalitkába, ha a várakozók elengedték egymás kezét. A megoldás nem csak arra jó, hogy melegben várakozzunk, egyben biztosítja, hogy nem a kijelzőt bámulva a telefont nyomkodjuk, de helyette odafigyelünk a körülöttünk lévőkre.

 

forrás: origo

 

https://www.youtube.com/watch?v=-mQZqKLiMIg

 

Padlófűtés parketta burkolatnál

A padlófűtés és a parketta burkolat egyáltalán nem zárják ki egymást, csupán arról van szó, hogy ilyen esetben a megfelelő parketta megválasztása kell, hogy legyen a legfontosabb szempont.

Szabályok parkettázáshoz padlófűtés esetén

Tévhit, hogy a parketta nem alkalmas burkolat a padlófűtés esetén. Bizonyos szabályok betartásával nyugodtan választhatunk parkettát. Burkolás előtt azt kell megvizsgálni, hogy a beton aljzat megfelel-e a gyártók által előírt mértékeknek. Ez egy speciális páramérő műszerrel megállapítható. Ha a beton megfelelő, a következő lépés, hogy a betonfelület egyenletes, sík és pormentes legyen. Szükség esetén az aljzat egyenetlenségeit meg kell szüntetni, és csak ezután kerülhet helyére a parketta.

(Fotó: Kaindl)

A padlófűtés csöveket  gyártó cégek élettartam garanciát vállalnak termékeikre, tehát attól kevésbé kell tartanunk, hogy a padlófűtés hibája esetén a parketta bontásra szorul. Üzembe helyezés előtt a padlófűtést nyomáspróba alatt tartják, tesztelik. Sérülést, hibát legfeljebb mechanikai külső behatások – pl. a padló fúrása – okozhatnak.

(Fotó: QuickStep)

A parketta fektetése előtt padlófűtés esetén is kell párazáró fóliáról gondoskodnunk, mert ez óvja a parketta alját az esetleges, betonban maradt nedvességtől. A párazáró fóliát követi a lépészaj csökkentő réteg, melynek célja a járófelületen hallható kopogás csillapítása, ezért fontos a minőségi lépészaj csökkentő alkalmazása. Csak a parketta telibe ragasztása esetén nem kell az említett két alátétet használni, ekkor jó minőségű PU ragasztóval ragasszunk.

Ha padlófűtésre kerül a parketta, célszerű betartani a gyártók által ajánlott határértékeket: a parketta felületén mért hőmérséklet nem haladhatja meg a 27 C fokot, a levegő páratartalmát tartsuk 40-60% között. Ez a szervezetünknek is megfelelő és a parketta élettartama szempontjából is ideális. Túl száraz levegőnél a parketta el kezd összeszáradni, rések keletkeznek és a parketta felülete hosszanti irányban megrepedhet. Ez főleg a fűtési szezon indulásakor következhet be, ezért célszerű a külső párásító használata. Túl magas páratartalom esetén a parketta magába szívja a nedvességet, ettől dagad, a dilatációknál hozzáérhet a falhoz, púposodhat, extrém esetben szétszakad a ragasztás, vagy a táguló parketta feltépheti a betont.

forrás:szephazak.hu
1 2 3 4