Cég ismertető

2012 óta foglalkozunk infra fűtőfóliával. Termékeinkkel ez idő alatt több mint 2 000 családi házat szereltünk fel, hatalmas tapasztalatot szerezve az infra fűtésről. Folyamatosan keressük az újabb, modernebb és gazdaságosabb típusokat. Úgy mint a világban minden termék, ez is rendszeresen megújul, újabb generációk jelennek meg, javítva a teljesítményt, megbízhatóságot és gazdaságosságot.  Infra fűtőfóliánk egyedi fűtésként vagy kiegészítő fűtésként is használható, padló , mennyezet vagy falfűtés gyanánt.

Intelligens tulajdonság bemutatása

Intelligens tulajdonság bemutatása

Napi rendszerességgel halljuk ügyfeleinktől, hogy más cégek szerint nem létezik olyan, hogy intelligens fűtőfólia. A következő videóval szeretnénk bemutatni, hogyan is működik ez valójában. A működő fűtőfóliára, ráhelyezzük tenyerünket , ezzel megakadályozva az energia továbbhaladását. Az intelligens fűtőfilm érzi a hőmérséklet emelkedését, ezáltal lecsökkenti a teljesítményét ezen a felületen, így tud csökkeni a hőmérséklet is. A lézeres hőmérőn jól látszik a fólia felszíni hőmérséklet változása.

Használja ki Ön is ezt a tulajdonságot otthonába, fizessen kevesebbet a fűtésszámlára.
Tekintse meg a többi videónkat is, majd kérjen a kollégáinktól ingyenes árajánlatot.

Padlófűtés infrafűtéssel

A padlófűtés az egyik legősibb fűtési módszer, már az ókorban alkalmazták, igazán elterjedtté azonban csak a 20. században vált.

Az infra fűtőfólia leggyakrabban padlófűtésként kerül beépítésre. Ennek több oka is van. Új építésnél a szerelő beton alá történik a telepítése, így a fölötte lévő beton hőtárolóként tud működni, ezáltal lényegesen gazdaságosabb lesz a fűtés. Felújításkor gyakori a meleg burkolat alkalmazása, a 3 generációs fűtőfólia ez alá minden köztes réteg nélkül gyorsan telepíthető.

A fűtőfilmet a fűtendő alapterülethez képest 50-70 % os fedéssel telepítjük, ez függ az épület energia veszteségétől. Egy nagyon jól szigetelt ház (pl. A+ -os vagy passzívház esetében) 50-60 % -os fedés van, rosszabb ingatlan esetében pedig 60-70% szükséges.

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az Ön háza 100 m2 alapterületű, akkor 50-70 m2 közötti területre kell fűtőfóliát telepíteni a ház energiaveszteségétől függően.

Padlófűtés esetében már csak az intelligens harmadik generációs fűtőfilmet javasoljuk. Korábbi típusoknál 4-5 cm légrést kellett tartani a padló és a bútorok között. Ellenkező esetben az energia nem tudott távozni, felforrósodott, és a parketta vagy bútor élettartamát drasztikusan lecsökkentette. Ha pedig kihagyjuk a bútorok alatt a fűtőfilmet, megeshet hogy későbbi felújításnál vagy átrendezésnél fontos részek alatt nem lesz fűtés.

Falfűtés, mint infrafűtés

A falfűtés tökéletes megoldás lehet abban az esetben, ha felújítás során nem szeretne burkolatokat bontani, vagy nincs kellő magasság a padló alatt. Inkább kiegészítő fűtésként használatos, mivel csak a szabad falfelületekre lehet telepíteni, bútorokkal eltakarni nem szabad, mivel ez rontaná a fűtőfólia teljesítményét. A fűtés a falra van felrögzítve, gipszkartonnal vagy faliszőnyeggel lehet eltakarni.
A videó alatt válassza ki, hogy mi érdekli és kattintson tovább most, hogy kollégáinktól ingyenes ajánlatot kapjon.

Infrafűtés rétegrendek

A rétegrend a telepítés módjától, és a burkolattól is függ.  

Mennyezet fűtés esetén a gipszkartonos kialakítja az állmennyezetet, erre helyezzük rá merőlegesen az infrafűtőfóliát és a hőtükröt. A hőtükör kerül felülre, így tudja a sugárzást a lakótér felé visszafordítani.

Falfűtés esetén a fűtőfólia közvetlenül rákerülhet a falra. Gipszkartonnal vagy kiegészítő fűtés esetén akár faliszőnyeggel is el tudjuk takarni.

Padlófűtés esetén a rétegrendünket nagyban befolyásolja a burkolat. Laminált parketta alá közvetlenül be tud kerülni az intelligens fűtőfólia, így legalulra kerül egy hűtükör, erre kerül a fűtőfólia, majd az egész rendszert egy párazáró fóliával takarjuk le. Az így létrejött fűtési rendszer magassága kb. 6 mm.

Hidegburkolat esetében szükségünk van egy szilárd köztes rétegre. Mint ahogy korábban említettem a legfelső réteg a fűtésünk felett egy párazáró fólia, ehhez sajnos nem lehet a csempét, járólapot hozzáragasztani. Kell a kettő közé 4-5 cm beton. Ez ad kellő szilárdságot a hidegburkolat alá. Előfordulhat felújításkor, hogy nincs kellő magasságunk a beton réteg kialakítására ebben az esetben jöhet szóba egy úgynevezett száraz extrit. Rigidurnak hívják ezt a terméket. 1,5 cm magas, gipszkarton rost. Tökéletesen megfelel a hidegburkolat és a fűtőfólia közé, ugyanis kellő szilárdsággal rendelkezik.

  Sándor kiegészítő fűtést keresett, hogy ősszel és tavasszal ne keljen központi fűtést indítani. Egy percig nem hezitált az infrafűtés megvásárlásán. Tökéletes megoldás mindenkinek.  

Szigorúbban szigetelünk

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2.400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti. A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10-15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1ºC fok. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége. E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50%-os csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint.

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7%-a, vagyis kb. 313.000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

forrás: energiainfo

Fűt a buszmegálló, ha a várakozók megfogják egymás kezét

A hideg idő beköszöntével újra terjed a közösségi oldalakon a fűthető buszmegállóról szóló videofelvétel.

Újra elkezdett terjedni a közösségi oldalakon a Duracell év eleji kampányvideója, melynek keretében Montrealban felállítottak egy speciális buszmegállót, amelyben egy kis erőfeszítéssel akár fűtött légkörben is várhatjuk a buszt, ahelyett, hogy fagyoskodnánk.

A meleg levegőt kibocsátó mennyezeti szellőzők beindításához a várakozóknak meg kell érinteniük a buszmegálló falain található szenzorokat, majd létre kell hozniuk egy “ember alkotta áramkört” egymás kezének megfogásával. Ez tartja működésben a rendszert.

A Canada Nightlife jelentése szerint pár percig még azután is áramlik a meleg levegő az üvegkalitkába, ha a várakozók elengedték egymás kezét. A megoldás nem csak arra jó, hogy melegben várakozzunk, egyben biztosítja, hogy nem a kijelzőt bámulva a telefont nyomkodjuk, de helyette odafigyelünk a körülöttünk lévőkre.

 

forrás: origo

 

https://www.youtube.com/watch?v=-mQZqKLiMIg

 

Padlófűtés parketta burkolatnál

A padlófűtés és a parketta burkolat egyáltalán nem zárják ki egymást, csupán arról van szó, hogy ilyen esetben a megfelelő parketta megválasztása kell, hogy legyen a legfontosabb szempont.

Szabályok parkettázáshoz padlófűtés esetén

Tévhit, hogy a parketta nem alkalmas burkolat a padlófűtés esetén. Bizonyos szabályok betartásával nyugodtan választhatunk parkettát. Burkolás előtt azt kell megvizsgálni, hogy a beton aljzat megfelel-e a gyártók által előírt mértékeknek. Ez egy speciális páramérő műszerrel megállapítható. Ha a beton megfelelő, a következő lépés, hogy a betonfelület egyenletes, sík és pormentes legyen. Szükség esetén az aljzat egyenetlenségeit meg kell szüntetni, és csak ezután kerülhet helyére a parketta.

(Fotó: Kaindl)

A padlófűtés csöveket  gyártó cégek élettartam garanciát vállalnak termékeikre, tehát attól kevésbé kell tartanunk, hogy a padlófűtés hibája esetén a parketta bontásra szorul. Üzembe helyezés előtt a padlófűtést nyomáspróba alatt tartják, tesztelik. Sérülést, hibát legfeljebb mechanikai külső behatások – pl. a padló fúrása – okozhatnak.

(Fotó: QuickStep)

A parketta fektetése előtt padlófűtés esetén is kell párazáró fóliáról gondoskodnunk, mert ez óvja a parketta alját az esetleges, betonban maradt nedvességtől. A párazáró fóliát követi a lépészaj csökkentő réteg, melynek célja a járófelületen hallható kopogás csillapítása, ezért fontos a minőségi lépészaj csökkentő alkalmazása. Csak a parketta telibe ragasztása esetén nem kell az említett két alátétet használni, ekkor jó minőségű PU ragasztóval ragasszunk.

Ha padlófűtésre kerül a parketta, célszerű betartani a gyártók által ajánlott határértékeket: a parketta felületén mért hőmérséklet nem haladhatja meg a 27 C fokot, a levegő páratartalmát tartsuk 40-60% között. Ez a szervezetünknek is megfelelő és a parketta élettartama szempontjából is ideális. Túl száraz levegőnél a parketta el kezd összeszáradni, rések keletkeznek és a parketta felülete hosszanti irányban megrepedhet. Ez főleg a fűtési szezon indulásakor következhet be, ezért célszerű a külső párásító használata. Túl magas páratartalom esetén a parketta magába szívja a nedvességet, ettől dagad, a dilatációknál hozzáérhet a falhoz, púposodhat, extrém esetben szétszakad a ragasztás, vagy a táguló parketta feltépheti a betont.

forrás:szephazak.hu
1 2 3 4