Már az ókorban is ismerték a padlófűtést

Padlófűtéses római kori házat tártak fel Törökország déli részén, az ókori Piszidia városában. A ház nemcsak padlófűtéssel, hanem folyóvízzel és szennyvízelvezető rendszerrel is rendelkezett.

A kétemeletes házban volt szauna és fürdő is, a padlót pedig kályha segítségével fűtötték – mondta el Mehmet Özhanli, a feltárás vezetője. A kétezer négyzetméteres házat tavaly fedezték fel a Piszidia városában folyó feltárások alkalmával. A település a korai kereszténység egyik fontos központja volt. A régészek szerint az épületet Kr. e. 25-ben emelték, és tipikus anatóliai háznak tűnik – olvasható a Hürriyet török napilap angol nyelvű honlapján.
Özhanli szerint a városban való elhelyezkedése alapján a ház eredetileg egy gazdag vagy előkelő származású római tulajdona lehetett, és egészen a XI. századig használták.

„Nincs több konkrét információnk, de tudjuk, hogy az épület több különböző civilizációból származó lakónak is otthont adott az évszázadok alatt” – mondta a régész. A nyomok alapján úgy tűnik, hogy a házat egyszer felégették. A régészek a leégett réteg maradványai alatt keresztény témájú márványra festett képeket találtak, ami arra utalhat, hogy a házat leginkább a IV. században használták. Özhanli szerint a legvalószínűbb, hogy a házat a VIII. századi arab betörések egyike alatt gyújthatták fel.

Olcsóbban is megúszhatnánk a rezsit!

Az energiahatékonysági világnap alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra. A rezsi háromnegyede a fűtésre megy el, pedig ennek a felét megspórolhatnánk.

Az orosz embargó ellenére is lehet sikeres az üzlete! Orosz–FÁK-országok Üzleti Fórum május 21-én.

Magyarországon a lakosság energiafogyasztási mértéke aránytalanul magas, a teljes energiafogyasztás egyharmadát, kb. 32 százalékát tesz ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában 23, Szlovákiában 20 százalék a lakosság által felhasznált energia aránya. A Knauf Insulation szakemberei szerint háztartásaink energia költségeinek átlagosan 75 százalékát a fűtés és légkondicionálás teszi ki. Közismert, hogy környezetünk és a jövő generációk védelme szempontjából rendkívül fontos, hogy spóroljunk a vízzel, lekapcsoljuk a villanyt magunk után, vagy kapcsoljuk ki az éppen nem használt elektronikai eszközöket. Az elpazarolt energia legnagyobb része azonban – amely befolyásolja mind költségeinket, mind pedig CO2 kibocsátásunkat – a lakások falain keresztül távozik, így ott is állítható meg: hőszigeteléssel a fűtési célú energiafelhasználásunk akár 50 százalékát is megtakaríthatjuk.

Csökkenő források, növekvő kibocsátás

Minden évben március 6-án tartják a nemzetközi energiahatékonysági világnapot, amely célja, hogy felhívják a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Magyarország energiafüggőségi rátája 52% (a nettó energiaimport és a bruttó fogyasztás hányadosa), ezért az energiafelhasználás csökkentése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Megtakarítani leginkább azonban az el nem használt energiával lehet. Amellett, hogy törekedni kell a források takarékosabb felhasználására és az energiatakarékos háztartási eszközök használatára, az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése sem csak az ipar, de a lakosság felelőssége is.

Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar

A világ energiafogyasztásának egy harmadát Kína és az Egyesült Államok teszik ki. Magyarországon viszont mindkét államnál nagyobb a lakossági energiafogyasztás aránya. Míg az Egyesült Államokban 18%, addig Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át teszi ki a lakossági fogyasztás. Ez évi kb. 5.000.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az Eurostat adatai szerint azonban nem csak az ipari nagyhatalmaknál, hanem a legtöbb környező országnál is nagyobb a magyar lakosság energiafelhasználási aránya. Míg ez az arányszám Magyarországon 32, addig Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20%.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

Van tehát mit tennünk a lakossági energiahatékonysága terén. A magyar lakosság ugyanis az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Ennek oka, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon 20-35, a tetőn 15-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15% hő távozik. A Knauf Insulation valós körülmények között végzett épületenergetikai tesztje megmutatta, hogy korszerű szigetelés felhelyezése után ezen lakóházak tulajdonosai akár 46%-ot is spórolhatnának fűtési költségeiken, ugyanennyivel csökkenthetve CO2 kibocsátásukat is.

„Az építőipar több éves stagnálása ellenére érdekes tény, hogy azok viszont, akik vásárolnak szigetelőanyagot, jellemzően egyre inkább a minőségi termékeket keresik, mert tudják, hogy azok több energia megtakarítást eredményeznek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy bár még mindig kisebb Magyarországon az alkalmazott hőszigetelések átlagos vastagsága, mint a környező országokban, az tapasztalható, hogy azért évről évre növekszik. Érdemes tudni, hogy egy, a jövő energetikai követelményeinek is megfelelő, kiváló minőségű, tűzbiztos, páraáteresztő, zajgátló ásványgyapot hőszigetelő rendszer költsége a ház árának átlagosan 10%-át teszi ki, falazattípustól függően az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése viszont 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.

forrás: piacesprofit.hu

Szigetelje az otthonát pályázati segítséggel!

A magas fűtési költségek és a nyári klímahasználat ellen a legjobb eszköz a hőszigetelés. Többnyire a falak hőszigetelésére gondolunk, és nem véletlenül: mivel ez a ház legnagyobb felülete, itt szökik el a legtöbb hő.

A hőszigetelés fontosságáról ma már szinte mindenki hallott, a kérdés csupán az, hogy milyen vastag szigeteléssel mennyit tudunk megtakarítani. Míg a mai magyar építési gyakorlatban a 7-10 cm vastag hőszigetelés az általános, addig a legtöbb európai országban már ma is jóval előttünk járnak. A szomszédos Ausztriában például 15 cm felett van, és a szerb előírásokat is csak 12 cm vastag szigeteléssel lehet kielégíteni.

A hazai előírások most változtak. Amennyiben az utólagos hőszigeteléshez támogatást (pályázati pénzeket) vesznek igénybe, úgy egy hagyományos B30-as téglafalat legalább 14 cm vastag polisztirolhab hőszigeteléssel lehet felújítani, de a hatékonyabb, Grafit típusú hőszigetelés sem lehet 11 cm-nél vékonyabb. Ezzel a fal hőveszteségét akár 80%-kal is lehet csökkenteni, ami a ház fűtési költségét a felére is leviheti.

És hogy kinek éri meg energiatakarékos házat építeni? Mindenkinek. A fiataloknak a gyerekük jövője miatt, mert a kevesebb elégetett tüzelő kisebb környezetrombolással jár. A középkorúaknak azért, mert a kamatok zuhanása mellett ez az egyik legjobb befektetés: 15-25%-os hozamot ad és az épület értékét is növeli a beruházás. Az idősebbek pedig nyugdíj-előtakarékosságként számíthatnak a hőszigetelésre: idős napjaikra nem kell a magas számláktól rettegni.

Végül mindhárom korosztálynak bónusz az egyenletesen meleg, komfortos lakás, ahol a falakból nem süt a hideg, és nyáron sem reked meg az elviselhetetlen meleg.

A korábbiaktól eltérően az idén kiírt “Otthon Melege” pályázaton már nem csak a panel épületben lakók indulhatnak. Ha az április 30-a után beadott pályázatuk nyer, úgy a legalább 5, de legfeljebb 60 lakásos társasházak és lakásszövetkezetek energetikai beruházásainak akár 50%-át is megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként.

A bruttó 10 milliárd forintos keret mindenképpen kecsegtető, várhatóan 20.000 lakás korszerűsítését lehet ezzel elérni. A forrás elosztása régiónként történik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, társasházi épületszám/régió arányban megosztva. Bár ez nem éri el a hazai lakásállomány fél százalékát sem, miközben az energetikailag nem megfelelő lakások aránya 70%. Van még tehát feladat, ha a teljes hazai lakásállományt orszerűsíteni szeretnénk.

Kik pályázhatnak?

A pályázaton – építési technológiától függetlenül – csak olyan épület vehet részt,
► amelyben az épület (egyedi fűtés esetén a lakások) hőszabályozása és mérése már megoldott, vagy a pályázat keretén belül megvalósításra kerül,
► amely 1946 után épült, de 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkező távfűtéssel, házközponti fűtéssel, illetve lakásonként egyedi fűtéssel ellátott lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek állami támogatást.

Milyen célt kell elérni?

Amennyiben egy épület a beruházást megelőzően nem éri el a „C” energetikai minősítési osztályt, a beruházás befejezésével legalább a „C” energetikai minősítési osztályba kell kerülnie. Amennyiben az épület már a beruházást megelőzően eléri ezt, úgy a beruházás megvalósításával legalább két minősítési osztállyal javulnia kell a besorolásának, valamint a beruházásnak kötelezően megújuló energia alkalmazásával kell megvalósulnia. Ilyen jelentős javulást csak kellően vastag hőszigeteléssel lehet elérni.

Az idén kiírt “Otthon Melege” pályázatra bruttó 10 milliárd forintos keret fordítható, ami sok lakás rezsijét tudja véglegesen csökkenteni. Azoknak a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek érdemes ebbe belevágni, amelyek még eddig nem végeztek jelentős felújítást. A pályázat ugyanis kiemelten támogatja a komplex épületenergetikai korszerűsítést, mivel a legnagyobb energia-megtakarítás a komplex felújítással érhető el.

Az így létrejövő beruházások hozzájárulnak a komfortérzet, valamint az ingatlan értékének növeléséhez. Ezzel együtt azok is pályázhatnak, akik korábban bizonyos felújítási elemeket (nyílászáró-csere, szigetelés, gépészeti rendszer felújítása) – önerőből vagy állami, illetve önkormányzati támogatás segítségével – már megvalósítottak és a mostani pályázatban vállalják az épület teljes, komplex korszerűsítésének megvalósítását.

Forrás: ma.hu

Spórolj infrafűtéssel!

Miért éppen infrafűtés? Miért éppen heatflow? Mert olyan, mintha a Nap melegét használná fűtésére. Mert a hagyományos fűtési rendszerekhez képest sokkal hatékonyabban működik. Mert nem csak gazdaságos, hanem egészséges is, hiszen az infrafűtésnél nem keletkezik légmozgás és szállópor sem, így akár az allergiások is bátran választhatják. Mert a slim padlófűtés / mennyezetfűtés beszerelési költsége általában 50%-kal kevesebb más fűtési rendszerekhez képest.

 

Napjainkban gyakran jelennek meg új fejlesztésű fűtési rendszerek a piacon, melyek költséghatékonyságot, alacsony energiafogyasztást ígérnek a vásárlóknak. Az kevésbé valószínű, hogy ezeknek a rendszerek az emberi szervezetre gyakorolt hatása kedvező lenne. A probléma oka a fejlesztések újdonságából fakad, hiszen ezeknek az új rendszereknek a tényleges hatását csak becsülni tudjuk.

Van azonban egy köztudottan jótékony hatású sugárzást használó fűtési megoldás, melynek sikerességét az infrasugárzást kibocsájtó termékek piacának rohamos bővülése is tanúsítja. Olyan, mintha a Nap melegét használná az ingatlanának fűtésére.

 

Hiszen a Nap is szabad szemmel láthatatlan infrasugarakat bocsájt ki, melyek kellemes melegséggel töltik el szervezetünket. Így egy régóta ismert fűtési módszert ötvöztek egy új technológiával.

Az infrasugarakkal fűtő rendszerek között is újdonságnak számít a második generációs heatflow fűtőfólia. Ki ne szeretné a legmodernebb fűtési rendszert a lakásába, házába? Fontos megérteni, hogy milyen elven működik az infrafűtés. A korszerűtlen és gazdaságtalan hagyományos fűtési rendszerek egyik hátránya, hogy a levegőt fűti fel és az emberi test csak ezen keresztül érzi a hőt. Emiatt keletkeznek a többletkiadások a háztartásokban. A heatflow fűtőfólia ehhez képest sokkal hatékonyabban működik, mivel elsősorban közvetlenül a tárgyakat és az emberi testet fűti. Miért melegítené feleslegesen a levegőt?

 

 

Térjünk vissza az egészségre gyakorolt hatásokra, mivel jogosan várható el egy fűtési rendszertől, hogy ne csak gazdaságos, hanem egészséges is legyen. Hosszú évtizedekig a légmozgással járó szállópor problémájának megoldása jelentett nagy kihívást. Mint már említettem, infrafűtésnél nem keletkezik légmozgás és szállópor sem, így akár az allergiások is bátran választhatják.

 

második generációs heatflow fűtőfólia élettani hatásai bizonyítottan pozitívak, amit közérzetünkön is tapasztalhatunk a keletkezett anionok magas száma miatt: energikusabbá, jobb kedvűvé válunk, lassabban fáradunk el. Hiszen az anionokat a levegő „vitaminjának” is szokás nevezni.

 

Biztosan úgy gondolják, hogy mindez csak magas beszerelési- és anyagköltségek, több napos munka árán valósítható csak meg. Sokan ezért halogatják a korszerűsítéseket és felújításokat, mert úgy gondolják, hogy nem lesz elegendő idejük, el fog húzódni a sok fúrás, szerelés, és sok helyre kell majd a különböző alkatrészek után autókázni, ami persze újabb költségeket jelent.

 

Erre is tudunk megoldást! A slim padlófűtés / mennyezetfűtés beszerelési költség általában 50%-kal kevesebb más fűtési rendszerekhez képest, a szerelés időtartama maximum 1 napot vesz igénybe, valamint minden szükséges alkatrészről a szerelő gondoskodik. Nem kell falat fúrni a szereléshez, hogy csöveket átjuttassunk rajta, fűtőtestet felszereljünk!

Forrás: http://energiaoldal.hu/sporolj-infrafutessel/

Mindenkinél lesz fűtés az ünnepi időszakban

Nem kapcsolja ki a 60 napon túl nem fizetőknél a gázt a Tigáz, a GDF Suez, az E.ON és a Főgáz sem az ünnepi időszakban. A szolgáltatók a kikapcsolási moratóriumról a saját hatáskörükben döntenek. 2011 óta a közintézményekben október 15-től április 15-ig tilos kikapcsolni a gáz-, hő- és áramszolgáltatást. A lakossági fogyasztóknál pedig ünnepnapon és munkaszüneti napon nem lehet kikapcsolni a szolgáltatást.

Három évvel ezelőtt októberben, novemberben több mint 40 Pest megyei intézményben, csaknem húsz iskolában nem volt meleg víz és fűtés, mert a megyei önkormányzat közel százmillió forinttal tartozott a Tigáznak. Az iskolák forró teával itatták a kabátban ülő diákokat, az óvodásokat hazaküldték, vagy bezárták az intézményeket.

Az állami intézmények jól jártak

Hogy ilyen többet ne forduljon elő, egy 2011-es törvénymódosítás szerint tilos kikapcsolni, az energia-, így a gáz-, a hő- és az áramszolgáltatásból október 15. és április 15. között a közfeladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeket – szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeket is.

A lakossági fogyasztók esetében a kikapcsolási moratórium csak az ünnepnapokra vonatkozik. Az csak a szolgáltatók jóindulatán múlik, hogy december 29-én, hétfőn nem jelennek meg villáskulccsal a 60 napon túl nem fizető fogyasztóknál.

Nagyvonalú a szolgáltatók

Az ünnepi időszak közeledtével több szolgáltató kikapcsolási moratóriumot jelentett be, ami a lakossági fogyasztókat érinti. Volt olyan cég, amely azt mondta: azért nem álltak ki eddig a nyilvánosság elé a kikapcsolási moratóriummal, mert azt tapasztalták, hogy januárban és februárban a moratórium miatt megnő a nem fizetők száma. A törvény szerint a szolgáltatóknak munkaszüneti napon, ünnepnapon, munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon nem szabad kikapcsolni a szolgáltatást a számlatartozóknál.

Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője azt mondta: saját hatáskörben december 20-a és január 4-e között kikapcsolási moratóriumot hirdettek a lakossági fogyasztóknál. A gázszolgáltató 2012 óta az ünnepi időszakban nem zárja el a gázt a számlatartozóknál. A szóvivő szerint évente az ünnepi időszakban 1500 nem fizető fogyasztónál lesz továbbra is meleg a lakásban.

Békén hagyják karácsonykor a nem fizetőket

A GDF SUEZ is kikapcsolási moratóriumot hirdet az ünnepi időszakra – közölték. A GDF SUEZ a nagy tartozást felhalmozó ügyfeleinél december 22-e és január 5-e között nem szereli le a gázórát. A gázszolgáltató az Origóval azt közölte: ”a GDF SUEZ az év minden időszakában arra törekszik, hogy az ügyfelek késedelmes fizetése esetén ne, vagy minél később kerüljön sor a kikapcsolásra”. A GDF SUEZ azt írta az Origónak, a kikapcsolási moratórium után nem nő meg a gázszámlát nem fizetők aránya.

4400 fogyasztót kapcsoltunk ki

Az E.ON évente 4400 lakossági fogyasztónál kapcsolja ki a gázt a 63 napon túli számlatartozás miatt. Az áramot 2014-ben 30 ezer fogyasztónál kellett kikötni jelentős számlatartozás miatt. A cég azt közölte, a téli időszakban a magasabb fűtésszámlák miatt megnő kintlévőségük. Az ünnepek miatt az E.ON december 16-tól január 6-ig felfüggeszti a tartós számlatartozások miatti kikapcsolásokat mind az áram-, mind a gázszámlát nem fizetőknél.  Az E.ON az önként vállalt kikapcsolási moratóriummal kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a karácsony és a szilveszter körüli ünnepi időszakban minden ügyfele lakásában legyen fűtés és világítás.

A Főgáz több ezer ügyfelénél kell év közben kikapcsolni a gázszolgáltatást nem fizetés miatt – közölte Boros Norbert, a Főgáz szóvivője. A szóvivő hozzátette: évről évre csökken a nem fizetés miatti szolgáltatásszüneteltetések száma. Az év végi ünnepi időszakban a Főgáz is csatlakozott a kikapcsolási moratóriumot hirdetők közé.

Az EDF DÉMÁSZ Zrt. a nehéz anyagi körülmények között élő családok védelmében az ünnepi időszakban ismét kikapcsolási moratóriumot hirdet. 2014. december 18-a és január 8-a között azoknál a lakossági ügyfeleknél sem kapcsolják ki az áramot, akiknek számlatartozásuk van. Az EDF DÉMÁSZ felajánlja a szociálisan rászorulóknak az előrefizetős mérés lehetőségét, és az évente egyszeri részletfizetési kedvezményt is.

forrás: origo